-Felkelni! Hasatokra süt a nap fiúk. *Kopogtatott az ajtón a megszokott ápolónőnk.*-Ne máár! *Dugtam fejem a párnámba.*
-Francba! *Szólalt meg reggeli rekedtes hangján Bakugou*
-Bejövök!*Mire kimondta Izumi,már bent is volt*
-Muszááj? *Forgatta szemeit Katsuki,mivel tudta,hogy mi vár rá ma is.*
-Tudod,hogy ezt a te érdekedben tesszük. *Mosolygott az ápoló*
-Te! *Állt fel a szőke,majd odajött hozzám* -Ma is velem jössz. *Súgta a fülembe*
-H-HAI! *Mondtam,mint egy engedelmes kiskutya,mire csak egy széles mosolyt kaptam válaszul*
-Mehetünk? *Kérdezte Izumi*
-Most keltünk fel,de már elrángatsz minket,mi? *Bicegett az ajtóhoz Bakugou*
-Így van! *Nevetett a gondozó*
~Mikor lett nekünk ilyen jó kapcsolatunk vele?~
-Oi,gyere Izuku! *Állt meg az ajtóban a fiú*
~EHEZ NEM LEHET HOZZÁSZOKNIII~
-Megyek már! *Pattantam fel,de hirtelen megszédültem,ezért visszaültem az ágyra*
-Minden rendben?*Jött oda hozzám Izumi*
-I-igen,csak kicsit szédülök..
-Vegyél mély levegőt, mindjárt visszajövök,hozok egy pohár vizet. *Mondta az ápolónő,majd el is indult érte*
-Eszel te rendesen? *Kérdezte Katsuki*
-P-persze.. *Válaszoltam elcsukló hangon*
-Ugye tudod,hogy rengeteget számit az,hogy mennyit eszel?
-T-tudom..
-Tessék Midoriya. *Nyújtotta át nekem a vizet Izumi,amit én egyből el is vettem és elkezdtem inni*
-Jól vagyok.. Mehetünk. *Álltam fel*
-Nem muszáj,ha rosszul vagy. Fontosabb,hogy pihenj. *Mosolygott Katsuki*
-Mondtam,hogy minden rendben. *Mosolyogtam én is*
-Jobb lenne ha pihennél. *Tette hozzá az ápoló*
-D-de-
-Nincs de,most itt maradsz! Bakugou boldogul nélküled is. *Szakított félbe*
-Persze! Megleszek,miattam ne aggódj. *Indult el kifelé*
-J-jó.. *Válaszoltam halkan*
-Ha jó fiú vagy,és itt maradsz,akkor sokkal jobban leszel,és akkor később elmegyünk kajálni,mit szólsz? *Nézett hátra*
-Annak nagyon örülnék! *Mondtam csillogó szemekkel*
-Menjünk Bakugou. *Intett neki Izumi* -Pihend ki magad. *Nézett rám*
-H-hai!
-Sok sikert Katsuki! *Mosolyogtam*
-Tch,sima ügy. *Mondta,majd elment*
~Hát ez gyors volt..~
Pár percig feküdtem csendben,és bámultam a plafont. A gondolataim Katsuki körül forogtak,és nem bírtam kiverni a fejemből. Látni akartam ahogy küzd azért,hogy felépüljön,és látni szeretném minden mozdulatát. Nem bírok itt feküdni tovább..
Pár perc múlva,már arra eszméltem,hogy a távolból szemlélem Bakugout.
Meztelen felsőtestét megvilágította a kívülről beszűrődő napfény,és a testén lévő izadságcseppek filmbe illő jelenetként folytak lefelé,és ettől a látványtól a fejem átlagosból cékla vörrössé vált.
~N-N-Nem kéne itt lennem.. Konkrétan lefagytam,és mozdulni sem bírok. Észre fognak venni~ *Pánikoltam*
Biztos vagyok benne, hogy most lebukok... K-kacchan rám nézett. *Gyorsan vissza rohantam a szobába majd lefeküdtem az ágyamba... ~Késő~
Bakugou szemszöge:
Mikor két gyakorlat közt oldalra fordultam, két zöld szempárt láttam meg.. Csak pár pillanat volt,és el is tűnt..Nem tartott sokáig az edzésem,ezért Izumi társaságaban,vissza mentem a kortermünkbe,ahol Midoriya várt
-Minden rendben? Kipihented magad? *Méregettem az ágyon fekvő kis brokkolit*
-I-igen.. *Fordult felénk*
-Nem kell semmi segítség? *Kérdezte Izumi*
-Nem.. Minden rendben van! *Ült fel mosolyogva*
-Elmehetsz,megleszünk. *Indultam el az ágyam felé*
-Tudjátok.. Csak egy gomb,és itt termek. *Ment ki az ajtón*
-Szia! *Köszönt utánna a zöld hajú*
-Biztos jól vagy? *Ültem le nehezen mellé*
-P-persze! *Húzódott kicsit arrébb*
Midoriya szemszöge:
-M-mit csináltatok a gyakorlaton? *Kérdeztem félénken*
-Leginkább nyújtásokat szoktunk,meg ilyen speciális gyógyító tornákat. *Bámult maga elé*
~Az a kép,ahogy ott ül,póló nélkül.. Elolvadok~ *Takartam el arcom,ezektől a gondolatoktól*
Elég sokára jött ez a rész is,és elég rövid lett.. Gomene
YOU ARE READING
Unexpected accident [Bakudeku.ff]
RandomA történet Bakugou Katsuki-ról szól,aki egy baleset során korházba kerül. Később váratlanul felbukkan egy Midoriya nevű fiú aki gyökeresen megváltoztatja Bakugou életét. Vajon mi fog történni? Milyen lesz a két fiú kapcsolata? 🥦Bakudeku💥 ⚠️18+⚠️ �...