Unexpected accident [Bakudeku.ff]

4. rész

-Jó reggelt Bakugou! *Jött be Izumi*

-Jó reggelt! *Válaszoltam*

-Most keltél? *Kérdezte*

-Már egy ideje fent vagyok. *Mosolyogtam a lányra*

-Szuper! Hoztam neked valamit. *Mondta majd elővett a háta mögül egy mankót*

-Ez mi? *Néztem rá értetlenül*

-Mankónak hívják. Amég rendbe nem jön a lábad, ez fog segíteni a járásban! *Mosolygott rám*

-Kipróbálhatom? *Kérdeztem izgatottan*

-Persze! *Válaszolta* -Várj inkább segítek! *Jött oda hozzám,mikor meglátta ahogyan bénáskodok*

-Kössz.

-Igazából semmi dolgod nincs, csak rátámaszkodsz a mankó tetejére és csak mintha járnál. *Mondta az ápoló* -Most próbáld meg.

-Hát jó. *Elkezdtem elindulni, majd Izumi megfogott,hogy el ne essek*

-Nem kell a segítséged! Megy egyedül is. *Mondtam és lelöktem magamról a lány kezét*

-Hát jó. *Válaszolta*

-Hozzá kell még szoknom az biztos de nem nehéz!

-Rendben van Bakugou! Gyakorolgasd. Én megyek! *Mondta az ápoló*

-Szia! *Intettem neki egyet a bal kezemmel*

*Még egy darabig gyakoroltam,hogy hogyan tudok a mankó segítségével járni, de ez nem tartott sokáig mert a két barom berontott a korterembe*

-Szia Bakubro! Wow egy mankó? *Nézett rám Kirishima meglepődve*

-Szia Bakugou! Wow ez meg mi? *Kérdezte Denki is mikor meglátta a mankót*

-Ez fog segíteni járni,amég rendbe nem jön a lábam! *Mondtam büszkén*

-Akkor hát körbe is nézhetnénk! *Örült meg Denki*

-Tudsz jönni bro? *Nézett rám Kirishima*

-Asszem. *Válaszoltam,majd elindultam a mankóval*

-Megy ez bro! *Dícsért meg Kirishima*

-Hova megyünk elősször? *Kérdezte Denki*

-Mondjuk a büfébe? Éhen halok! *Mondtam*

*Pár óra múlva már az ágyamban feküdtem. Körbe jártuk a korházat és kimentünk a teraszra levegőzni egy kicsit. Nagyon jó érzés volt kicsit "kimozdulni"*

-Hé Bakubro! *Zökkentett ki a gondolataimból Kirishima*

-I-igen? Figyelek! *Mondtam*

-Csak annyit mondtam,hogy mi lassan megyünk! *Nézett Denkire*

-Ohh,rendben! Nem gond!

-Rendben,akkor szia.. *Köszönt el Denki*

-Sziasztok! *Integettem nekik*

*Izumi a mai napon nem látogatott meg csak reggel mikor a mankót hozta,így gondoltam nem is fog meglátogatni szóval elaludtam de nem sokkal később egy hangra lettem figyelmes*

-Vigyétek gyorsan! *Hallottam meg az orvos hangját*

-Kössék infúzióra még nem késő! *Mondta a másik, de túl fáradt voltam ezért inkább visszaaludtam gondolván,hogy majd holnap érdeklődöm*