A Mennyország Titkai ~H.S.~ BEFEJEZETT

❸❹

- Na, akkor összegezzük- hajított el egy követ Mabel.

- Tehát Emery babát várt a szomszédok fiától, Ashertől- gondolkodtam hangosan.

- Majd miután ez kiderült, Ahser megkérte a kezét.

- Eleanor szerint- tettem hozzá, mert amit nem olvastam Emery naplójában, abban nem is lehettünk biztosak.

- Tehát tegyük fel, hogy Ahser és Emery jegyesek voltak. Emery közben gyereket várt, de a mama erről mit sem tudott. Mi okozta a hirtelen katasztrófát?

- A mama megtudta, hogy a lánya terhes.

- De hogy? Emery elmondta neki, vagy eljutott hozzá a pletyka?

- És miért nem jött többé haza Emery?

- Gondolom elzavarhatta- vontam meg a vállam.- Hisz láttad, hogy rám is milyen mérges volt, amikor megtudta, hogy a szomszéd fiúval szűrtem össze a levet.

- Még most sem értem,miért reagált olyan hevesen...- jegyezte meg maga elé bámula Mabel.

- Hová mehetett Emery? Nem volt kihez mennie, csak Asherékhez, de valamiért a városban kötött ki. Ez nem stimmel, zavaros a kép - rágtam a számat.

- Ha jegyben jártak Asherrel, a fiú miért nem tartott vele?

- Nem tudunk egyedül rájönni- sóhajtottam feladva.- Ki kell faggatnunk valakit.

- Na de kit? Eleanor nem tud többet, a mama hallgat mint a sír, a szomszédok pedig ránk sem akarnak nézni.

Csalódottságomban a fűszálakat tépkedtem. Úgy látszik, akadályhoz érkeztünk. Nincs több információforras, ami a segítségünkre lehetne, és egyedül meg nem silabizáljuk ki a dolgokat.

- Lizzy, megvan, kit kérdezhetnénk!- kiáltott fel boldogan Mabel.

- Kit?

- Hát a papát!

- Tényleg, a nagyapa! Nem tudna nemet mondani nekünk. Addig faggatjuk, amíg be nem adja a derekát. Hogy ez miért nem jutott eddig az eszünkbe?

- Csak vigyázni kell, a mama meg ne tudja, mert akkor aztán robban a bomba- állított talpra, hogy megkeressük a papát.

Mint ahogy azt sejhtettük, a nagyapa a szőlőnél szorgoskodott. Nem szerette másra bízni a termését, ő pedig teljes szeretettel gondozta a gyümölcsöket, így nem is volt szüksége segítő kezekre.

- Papa!- futott hozzá izgatottan Mabel.

A nagyapa ijedten kapta a fejét a hang irányába.

- Babik!- mosolygott örülve, hogy lát minket.

Elolvad a szívem a papa áldott jóságán. Már most bűntudatom van, amiért egy ilyen jó emberből próbálunk adatokat kicsikarni. A nagypapa annyira szeretett minket, hogy nem volt olyan dolog, amit ki nem könyöröghettünk volna tőle. Ezért van Mabelnek egy lova.

- Lenne pár kérdésünk- kezdett bele egyenest Mabel.

- Nem is tudom, lehet kicsit lassabbra kéne fogni- súgtam oda hugomnak. Szeretett mindent nagy elánnal véghez vinni, ám nem biztos, hogy a legjobb ötlete az lett volna, hogy csapjunk a lovak közé Emery témájával kapcsolatban.

- Mit akartok kérdezni?- tépett le egy-egy szőlőfürtöt a papa, hogy nekünk ajándékozza azt.

- Nagyapa, ki az az Emery?- vetette be a legártatlanabb kérdését Mabel.

- Hát te meg honnét tudsz róla?!- kiáltott fel hirtelen.

Számat húzva állapítottam meg, hogy nem épp jó felé tereljük a beszélgetést.