jujutsu kaisen oneshots | befejezetlen

heartbreak || Itadori Yuuji

↳ kitkat_inka06

( modern au )

____________

itadori yuuji. a fiú akit évek óta a legjobb barátodnak mondhatsz. sokat köszönettél neki, illetve ez fordítva is elmondható volt. mindenben támogattátok egymást, de voltak dolgok amikben nem értettetek egyet. ilyen volt a mostani eset is. yuuji tudta, hogy nem lesz jó dolog, ha igent mondasz annak a fiúnak, miszerint a barátnője leszel, de te nem hittél neki, hiába bizonygatta. hónapokig semmi probléma nem volt, így itadori ugyan nem szólt semmit, viszont rossz érzése nem múlt el a pároddal kapcsolatban. de te nem hittél neki. és ez volt a probléma. ha hittél volna neki, akkor nem jöttél volna össze azzal a sráccal, és nem törték volna össze a szíved darabokra.

amikor megtudtad, hogy párod megcsalt téged, senkihez nem akartál beszélni, de még csak nem is akartál találkozni senkivel. a szobádba voltál bezárkózva, elzárva magad a külvilágtól. a szüleid ugyan próbáltak beszélni veled, de a te válaszod mindig csak egy bólintás, vagy szimpla fejrázás volt. egyedül enni hagytad el a biztonságot nyújtó kis zugodat, de az ételt ugyanúgy a szobádban fogyasztottad el. itadori próbált veled kommunikálni, de neked annyira bűntudatod volt, hogy képtelen voltál a szemeibe nézni. a fiú hiába mondta, hogy nem haragszik, te haragudtál magadra. mert hallgatnod kellett volna legjobb barátodra, ehelyett a rózsaszín köd teljesen befedte az elméd. és ez zavart. nagyon is.

- y/n... - hallottad meg újra az ajtód felől legjobb barátod hangját. nem akartad beengedni, így csak hátadat az ajtónak vetve ültél le a földre, míg fejedet a falapnak döntötted.

- sajnálom yuuji - mondtad neki, s egy sóhaj hagyta el kiszáradt ajkaidat. szerettél volna vele beszélni, de felemésztett a bűntudat. valójában már az exed nem érdekelt, inkább nem akartál, nem is, nem bírtál volna legjobb barátod szemeibe nézni. - hallgatnom kellett volna rád. te vagy a legjobb barátom és én mégsem bíztam a szavaidban, ami miatt most rosszul érzem magam. - szemeidet lehunytad, majd így vártad, hogy a fiú megszólaljon.

- engem nem zavar, hogy nem hallgattál rám. bevallom én sem hallgattam volna rád. - hallottad meg apró kuncogását. - ilyen a szerelem. minden fontos dolog elé helyezzük, és nem figyelünk arra amit a másik mond nekünk. de figyelj, én nem haragszom rád, ezért te se legyél ideges magadra. - mondta nyugodt hangon, amivel téged is sikeresen lenyugtatott akarata ellenére is.

- köszönöm.

- mégis mit? - tette fel a kérdést, hangján pedig hallottad, ahogyan mosolyog.

- hogy vagy nekem. - nevetted el magad te is, ami itadorit boldoggá tette. örült annak, hogy végre egy hosszú idő után hallhatott újra önfeledten nevetni. mosolyoga keltél fel a földről, majd nyitottad ki az ajtót, ami mögött ott volt a rózsaszín hajú. ajkai felfelé görbültek, amint meglátott téged.

- na mostantól hajlandó vagy elhagyni a szobádat hercegnő? - kérdezte elviccelve az egészet, miközben karjait ölelésre tárta, ahova nevetve bújtál be.

- ne szállj el magadtól, szimplán csak ilyen kedvem volt. - nyújtottad ki rá a nyelved amint kikászálódtál öleléséből.

- na és visszatért a régi y/n. - forgatta meg szemeit.

______________

nyeh... ez is rövid
lett.