𝗣𝗿𝗼𝗺𝗶𝘀𝗲 𝗠𝗲 [Eren x Reader FF]

⑨.

Szinte már mindenki jelen volt ott, ahol tegnap óta még mindig pihentek azok a szerencsétlen száraz kenyér darabok.

Mihelyst át tettük a lábunkat a küszöb felett, mindenki ránk nézett. Eléggé érdekes pillantásokat kaptunk, mire csak egymásra pillantottunk értetlenül. Teljes síri csöndben figyeltem a kisebb tömeget, majd irányt vettem a felé az asztal felé, aminél Mikasa ült a szőkével együtt.

Csöndben helyet foglaltam. Az asztalra könyökölve támasztottam meg fejem, és csak csöndben figyeltem.

- [T/N], te nem eszel? – pillantott rám Armin, mire csak megingattam fejem.

- Nem igazán vagyok most éhes.

Rá pár percre Eren is megjelent, majd helyet foglalt az asztalnál.

Nem igazán tudtunk még csak beszélgetni sem. Oda lépett az asztalunkhoz a kapitány. Ölbetett kezekkel pillantott rajtunk végig.

- Ti négyen. Gyertek velem – biccentett, majd elhagyta a helyiséget.

Még mindig kibaszott ijesztőnek tartom ezt az embert. Talán még életem során ő az első, akit ennyire ijesztőnek tartok.

Értetlenkedő pillantásokat vetettünk egymásra, végül a kapitány után siettünk.

Utunk a fal tetején kötött ki, ahol jelen volt Hange, és még jó pár ismerős alak.

Gondolataimba merülve, míg a többiek valamit igyekeztek megbeszélni, ismételten az álmomon gondolkodtam. Viszont ezt már ma éjszaka álmodtam. Pechemre egyáltalán nem emlékeztem belőle semmire.

Mindenhogyan próbáltam felidézni ahogyan csak tudtam. De egyszerűen nem ment.

Eleresztettem egy keserves sóhajt, majd körbe tekintettem. És ekkor pillantottam meg azt, amitől minden beugrott.

Reiner és Bertholdt volt az. Vettem egy nagy levegőt, majd oda léptem hozzájuk.

- Hát ti? – próbáltam rejteni, hogy sejtek valamit velük kapcsolatban.

- Én is kérdezhetném ugyan ezt – erőltette halvány mosolyra ajkait a szőke.

Ezzel most meg fogott. Inkább nem foglalkozok velük, hiszen csak álmodtam.

Hátat fordítottam nekik, majd elindultam a többiek fele. Pár lépés után éreztem, hogy valaki megfogja a pólómat. Vissza rántott, majd egy hirtelen mozdulattal lelökött a falról.

Szerencsémre jelenleg viseltem a 3DMG-t. Magam sem tudom minek, de legalább ez most megmentette az életem.

Visszahúztam magam a falra. Az egyik pengém Reiner hátába mélyesztettem, másikat pedig a magasabbik nyakához szorítottam.

Erre a mozdulatra a falon lévő összes illetőnek feltűnt, hogy itt éppen mi is történik.

Most még a végén engem fognak árulónak hinni. Fasza.

Egy páran, köztük Eren, Mikasa és Armin, azonnal ide siettek. A szőkének úgy látszik meg se kottyant az, amit a hátába állítottam. Oda lépett, és azonnal lerúgott társáról.

- Itt meg mégis mi a franc történik? – emelte fel a hangját Eren, mire én csak rá pillantottam.

Felpattantam, majd a két áruló felé fordultam. Nem kellett nekik több, mindketten átalakultak.

Reiner megragadta Erent, és leugrott vele a falról.

Még mielőtt földet értek volna, Eren is át változott. Ráugrottam az egyik vállára, majd a hajába kapaszkodva kissé előrébb hajoltam.