𝗣𝗿𝗼𝗺𝗶𝘀𝗲 𝗠𝗲 [Eren x Reader FF]

⑤.

Percekig ácsorogtunk, várva, hogy az eszméletlen fiú végre magához térjen. Még ez a pár perc is egy örökkévalóságnak tűnt. Az eszméletlen ábrázatát néztem meredten, mikor kezdett feltűnni, hogy a fiú ébredezik.

Ahhoz képest eléggé hamar magához tért, ezen kicsit meg is lepődtem.

Másodpercekre rá arra lettem figyelmes, hogy katonák állnak minket körbe, fegyvert fogva ránk. Idegesen a parancsnok felé fordultam, ki Erent bámulta fagyos tekintettel.

- Mondd, ember vagy, vagy óriás?

Szerencsétlen fiú csak értetlenül bámulta a velünk szemben álló férfit.

- Akkor meg kérdezem újra...embernek tartod magad, vagy óriásnak?! – emelte fel a hangját.

- Természetesen embernek! – felelte továbbra is értetlenül az érintett.

- Szóval még tagadod is mivoltod. Úgy vélem, hogy az ilyesfajta teremtményeknek nincs helyük a világban, főleg nem az emberek között!

- Maga mégis miből gondolja, hogy Eren veszélyt jelent az emberiségre? – csattantam fel.

- Kisasszony, talán maga nem gondolja úgy, hogy egy olyan ember, aki képes óriássá változni, annak jó szándékai nem lehetnek? – nézett rám lesújtó tekintettel.

- Nem! Ez az ember megmentette az életemet! – néztem mélyen a parancsnok szemébe, mire az csak lassan elkezdte felemelni a kezét, hogy jelet adjon a katonáknak.

Mikasaval mindketten Arminra pillantottunk.

- Ez nem jó, nagyon nem – néztem ijedtem a többiekre, mire Eren megfogta Mikasat meg Armint, engem pedig magához szorított.

Nem igazán láttam, hogy mi történik, ezért csak lehunytam a szemem. Pár másodperc sötétség után csak egy villámcsapást hallottam, majd mikor kinyitottam szemeim, elkerekedett íriszekkel bámultam a felettünk lévő titán felső testet.

- Most már biztos, hogy halál fiai vagyunk – néztem Erenre idegesen.

Az említett nem törődve reakciómmal csak Armin felé fordult.

- Armin, te vagy az egyetlen, aki hathat rájuk – nézett mélyen a szőke szemeibe.

Armin csak nehézkesen sóhajtott, majd kiegyenesedett, és ki rohant a gőzfelhőből. Kiérve onnan ledobta minden harci eszközét, majd a magasba emelve karjait, a parancsnok tekintetét kereste.

- Uram! Úgy vélem, hogy Eren a képességével, az emberiség hasznára válhat!

- Mégis miből gondolod ezt, te fiú?!

- Talán, ha Eren titánná változna, akkor azzal a hatalmas kővel be tudná tömni a lyukat, ezzel megakadályozni, hogy még több titán jöjjön be! – mutatott az említett tereptárgyra.

A parancsnok erre csak elsötétült tekintettel bámult minket. Mind a hárman készenlétben álltunk a harcra, mikor is a parancsnok kezét, megállította egy számunkra ismeretlen férfi.

- Úgy látom nem változtál semmit, Kitz – nézett a másikra, majd utána ránk – valóban beválhat a terv, kadét?

- Úgy vélem, hogy igen, uram! – kezdett szalutálni Armin.

- Ez esetben, tehetünk egy próbát – pillantott vissza a férfira, majd elengedte a kezét, minket meg maga után hívott.

Miután sikerült meg beszélnie a dolgokat a lakossággal, mindegyikünk elfoglalta a helyét.