Elérkezett a kviddics meccs napja. Már mind nagyon vártuk, hiszen a Hugrabugosok ellen játszik a mi csapatunk, tehát garantált a siker.
Ronnal elfoglaltuk a helyünket a lelátón és vártuk, hogy kezdődjön a meccs. Hermionet hiába kerestük, sehol sem találtuk, ezért azt gondoltuk, hogy biztos már a lelátón van, de ott sem láttuk sehol, nagyon fura volt.
Egyszer csak Harry jelent meg mellettünk, McGalagony Professzor kíséretében, aki arra kért minket, hogy kövessük őt. Ezzel együtt az is kiderült, hogy a várva várt mérkőzés el fog maradni.
A McGalagony Professzor egyenesen a gyengélkedőre vezetett minket.
- A látvány nem lesz szép, legyenek erősek. - mondta a Tanárnő, mire megpillantottuk Hermionet az egyik kórházi ágyon, kővé dermedve. Mindhárman nagyon megijedtünk.
- A könyvtárnál találtak rá. Ez volt nála. - mutatott nekünk egy tükröt a Professzor - Mond ez maguknak valamit?
- Nem. - rázta a fejét Harry.
Még egy ideig Hermionenál maradtunk, majd felmentünk a klubhelységbe.
- Fiúk, biztos van valami értelme annak, hogy Hermionenál tükör volt. - gondolkodtam.
- Szerintem is. De fogalmam sincs, hogy mi. - értett egyet Harry.
Ekkor McGalagony Professzor lépett be az ajtón, mire mindenki felé fordult.
- Egy kis figyelmet kérek! Az ismert események miatt, mától az alábbi új szabályok lépnek érvénybe. Este 6 órára minden tanulónak vissza kell térnie a Haza klubhelységébe. A tanítási órákra tanár kísér el minden tanulót, kivétel nélkül. Végezetül még annyit, ha nem fogják el a merényletek elkövetőjét, az Iskolát valószínűleg bezárják. - tájékoztatott minket a Tanárnő, majd elhagyta a klubhelységet.
Néma csend telepedett mindenkire a szobában.
- Beszélnünk kell Hagriddal. Nem hiszem, hogy ő a tettes, de ha legutóbb ő engedte ki a szörnyet, akkor tudja, hogy hol van a Kamra bejárata. Ez kezdetnek elég. - vázolta fel ötletét Harry.
- Hallottad McGalagonyt, csak tanítás alatt mehetünk ki a toronyból. - emlékeztetett minket Ron.
- Harry, nem azt mondtad, hogy van egy láthatatlanná tévő köpenyed, ami még az apádé volt? - villantottam csínytevő vigyort a szemüvegesre.
- De. Ez jó ötlet Cora! - dícsért meg Harry.
Estefelé a láthatatlanná tévő köpenyt magunkra öltve mentünk el Hagrid házához.
Az óriás valószínűleg valami, nálunk sokkal rosszabb dologra számított, mikor az ajtaját kinyitotta. Legalábbis a nyílpuskából erre tudtam következtetni.
- Ki az? Ki vagy? Hahó? - nyitotta ki az ajtót, mire mi lekaptuk a fejünkről a köpenyt.
- Az meg minek? - kérdezte Harry, a nyílpuskára utalva.
- Oh, semmi, csak azt hittem, hogy... Nem érdekes. Gyertek be, még meleg a tea. - invitált be minket Hagrid.
- Hagrid, minden rendben? - kérdezte Harry, mikor látta, hogy az óriás olyan ideges, hogy véletlen kiöntötte a teát.
- Persze, semmi baj. - mondta remegő hangon Hagrid.
- Hermioneról hallottál? - érdeklődött tovább Harry.
- Igen, hallottam mi történt vele. - válaszolta a barátunk.
- Figyelj, kérdeznünk kell valamit. Tudod, ki nyitotta ki a Titkok Kamráját? - nyögte ki végre Harry azt, amiért idejöttünk.
YOU ARE READING
A Maximoff lány és a Titkok Kamrája (Harry Potter ff.) /BEFEJEZETT/
FanfictionSziasztok! Cora Astrina Maximoff vagyok. Igen, a híres Skarlát Boszorkány, Wanda Maximoff lánya. Az apámat sajnos nem ismerem, mivel még kiskoromban meghalt az Első Varázslóháborúban, Tudjuk Ki miatt. Mivel apám varázsló volt, így félig én is az vag...