Csak barátnők...? - Ronance (Robin Buckley x Nancy Wheeler) FanFiction

A szakítás - 1. rész

Robin szemszöge;

Egy év telt el a csata óta a plázában, és a Byers család költözése óta. Hogy én ezt honnan tudom? Nancy Wheelerrel idő közben nagyon jó barátnők lettünk, és én vígasztaltam, amikor Jonathant nem tudott ott lenni neki. Nagyon büszke vagyok rá, addig harcolt, hogy most már igazi újságíró! Én Steve-vel dolgozom a videótékában, és Nancy gyakran átjön hozzánk ebédelni, beszélgetni. Hiába törte össze Steve szívét, nem élnek haragban, nagyon közeli barátok. Mi hárman egy nagyon jó csapatot alkotunk. A titkomat, hogy leszbikus vagyok, már Nancy is tudja, és ő is teljesen elfogad. Én is megtudtam pár titkát, amikről eddig csak Barb tudott.

- Sziasztok! - lépett be Nancy az ajtón. Levendula lila szoknyát, és egy fehér felsőt viselt, nagyon jól állt neki.
- Szia! - mosolyogtam vissza.
- Hol van Steve? - kérdezte.
- Hátul van, ha akarod szólok neki, hogy jöjjön ki. - muttam hátra a vállam fölött.
- Nem kell, előbb utóbb biztos ő is előjön. - nevetett Nancy. - Amúgy mi újság mostanában?
- Csak a szokásos... - mondtam. - Veled?
- Jonathan... - nézett a lábfejére Nancy.
- Baj van? - léptem ki a pult mögül, hogy megölelhessem, ha kell.
- Azt mondta... Hogy nem szeretné, hogy őt hiányoljam... És szerinte így jobb lenne nekem... Szakított velem... - itt már látszódtak a könnycseppek a szemében. Nagyon szerette Jonathan-t.
- Nyugi... - öleltem meg. - Bízz bennem, nemsokára észre veszi mekkora hibát követett el!

- Sziasztok lányok! - jelent meg Steve. - Mi a baj?
- Jonathan szakított velem... - mondta Nancy.
- Nagyon sajnálom! - ült oda mellénk Steve.
- Mindenesetre, nem akarom most elrontani a hangulatot, nem lehetne kicsit hanyagolni a témát? - kérdezte Nancy.
- Ahogy akarod Nance, de Jonathan nem ússza meg ennyivel. - mondtam.
Még egy darabig beszélgettünk az "élet nagy problémáiról", mint amikor megsérül a kazetta, ezért rossz a hang, meg ilyenek, majd Nancy sietett vissza a munkába.

- Itt az esélyed! - mondta Steve.
- Miről beszélsz? - nevettem.
- Nancyyy! Most már szingli! Itt az esélyed! - piszkált.
- Ez több okból is baromság! - mondtam. - Nem is tetszik! És ha tetszene, akkor se támadnám le rögtön miután szakított vele a barátja, és nem is a lányokat szereti.
- Nyugi! - mondta megszeppenten Steve. - Nem kell leharapni a fejem...
- Nem haraptam le, csak tényeket közöltem. - mondtam.
- Okéé... - mondta Steve - De szerintem akkor is összeillenétek!
- Szerintem nem! - mondtam, majd hátramentem.
Steve műszaka hamarabb véget ért mint az enyém, ezért mielőtt elindultam haza, bezártam a videótékát.

- Szia Robin! - mondta anya.
- Szia anya! - mentem a konyhába.

Kerestem egy almát, majd a szobám felé vettem az irányt. Leültem az ágyamra, majd felhívtam Nancy-t.

- Szia Nance! - köszöntem mikor felvette a telefont.
- Szia Robin! - hangján hallatszott, nemrég sírt, valószínűleg megtalálta a közös képeiket Jonathan-nel.
- Arra gondoltam, holnap találkozhatnánk a plázában. - mondtam. Mivel a Starcourt pláza "leégett" építettek egy újat.
- Jó lenne, nem is tudom mikor voltam ott utoljára, nem munka miatt. - nevetett Nancy. Jó volt hallani. - Hánykor akarsz találkozni? Nekem bármikor jó, egész nap otthon leszek.
- Még nem tudom, lehet be kell mennem dolgozni délután. Majd elmegyek érted, szerintem olyan kilenckor.
- Oké, de most mennem kell, szia! - köszönt el Nancy.
- Szia! - tettem le a telefont.

Általában korán reggel olyan vagyok mint egy zombi, ezért már most kiválasztottam mit veszek fel, mert ha reggel csinálom, lehet két különböző színű zokni lesz rajtam. Ezután megvacsoráztam, lezuhanyoztam, megmostam a fogam, majd elmentem aludni.