Csak barátnők...? - Ronance (Robin Buckley x Nancy Wheeler) FanFiction

A plázában - 2. rész

Még mindig Robin szemszöge;

Reggel nem a vekkerem, hanem egy telefonhívás keltett, Steve-től.
- Szia Robin! - köszönt.
- Szia. - mondtam.
- Nem baj ha délután egyedül kell dolgoznod? - kérdezte.
- Miért? - kérdeztem. Semmi kedvem hozzá, az egész napot Nancy-vel akarom tölteni!
- Tudod van az a nagyon cuki lány, aki reggel mindig elmegy a bolt előtt? - hangján hallatszott a boldogság. - Végre volt bátorságom, és elhívtam a moziba!
- Sajnálom... - mondtam.
- Mi? - lepődött meg Steve a válaszomon. - Igent mondott!
- Biztos vagy benne?
- Igen! A két fülemmel hallottam! - akadt ki Steve. - És ma délután vele megyek a moziba!
- Nyugii... - mondtam. - Akkor átveszem a műszakot, de ezért máskor te fogsz helyettem dolgozni!
- Persze! Köszi Robin! - tette le a kagylót.
- Szia. - köszöntem el, amit már nem hallott.

A vekkeremet inkább kikapcsoltam, nem akartam a rikácsoló hangját hallgatni ha már felkeltem. Reggelire gabonapehely volt, miután megettem megmostam a fogam. Visszamentem a szobámba, felvettem a tegnap kikészített ruhákat, megfésültem a hajam, majd elindultam Nancy-ért. A legtöbb embernek az én koromban autója van, nekem egy régi biciklim. Bár letettem a jogosítványt, még mindig ezzel közlekedek.

Mikör megérkeztem a Wheeler házhoz, Nancy öccse, Mike nyitott nekem ajtót.

- Szia! - köszönt.
- Szia! - köszöntem vissza. - Nancy-ért jöttem.
- Nancy! - kiabált hátra Mike. - Megjött a kis barátnőd!

Ezt vajon hogy értette?! Mi van, ha Nancy elmondta neki a titkom?! Nem tette volna... Lehet csak a barátságunkra gondolt...

- Szia! - zökkentett ki a gondolatmenetemből Nancy. Egy sötétkék farmernadrágot, és egy kötött pulóvert viselt.
- Szia! - köszöntem vissza.
Nancy-nek nem volt biciklije, ezért ő mögöttem ült az enyémen.

- Hova akarsz először menni? - kérdeztem, mikor beléptünk a pláza épületébe.
- Nem is tudom... - mondta Nancy. - Fagyizó?
- Oké, - mondtam. - gyere.

Nancy epres, én csokis fagyit ettünk. Leültünk az egyik padra a szökőkútnál, és ott ettük meg, miközben beszélgettünk.

- Furcsa, hogy nem én szedegetem a fagyit. - nevettem.
- Hiányzik a fagyizó? - kérdezte Nancy.
- Nem is tudom... - sóhajtottam. - Egyszerre igen és nem. Gondolom te nem hiányolod a régi munkádat.
- Hát nem éppen. - nevetett Nancy. - Felvettek egy új lányt a helyemre, de most, hogy én vagyok a főnöke úgymond, így próbálom elviselhetőbbé tenni a munkáját, csak az a baj, hogy még mindig van ott egy pár idióta.
- Ez nagyon kedves tőled. - mosolyogtam.

Fagyi után benéztünk a ruha boltokba is, Nancy vett magának egy kék blúzt, én pedig egy kantáros farmernadrágot vettem.

- Úristen! - kiáltottam fel, mikor megláttam mennyi idő van.
- Mi a baj? - aggódott Nancy.
- Tíz percem van odaérni a videótékába! - csaptam a homlokomra. - Nagyon sajnálom, de lehet egyedül kell hazamenned!
- Steve nem tud fedezni? - kérdezte.
- Nem, éppen egy lánnyal ment moziba, ezért megkért, hogy én fedezzem őt, Keith pedig az elmúlt hónapokban eltűnt. - hadartam.
- Akkor segítek, de siessünk! - indult a biciklimhez Nancy.

Végül időben odaértünk, és Nancy is ott maradt segíteni nekem.

- Szia! - érkezett végre meg Steve. - SziaszTOK!
- Szia! - köszönt Nancy.
- Szia Majomarc! - köszöntem én is. - Hogy ment a randid?
- Jól! Legalábbis szerintem... - ült le Steve egy székre. - Beültünk egy filmre, amit ő választott, majd miután véget ért hazavittem. Nagyon nem történt semmi, alig beszéltünk, de legalább a film nem volt olyan rossz. Viszont nem hiszem, hogy lesz második randi.
- Majd csak találsz valakit! - mondta Nancy.
- Egyébként visszafele jövet összefutottam Tinával, bulit tart vasárnap. Jöttök? - mondta Steve.
- Jó lenne végre egy kis bulizás... - sóhajtott Nancy. - Szerintem én megyek.
- Én nem tudom. - mondtam. - Nem nagyon voltam eddig buliban. És nem is igazán akartam eddig.
- Akkor most kipróbálod! - mondta Nancy. - Létszi gyere! Jó muri lesz!
- Hárman lenne jó! - mondta Steve is.
- Jólvan. - mondtam egy szemforgatással.
- Akkor ezt megbeszéltük! - mondta Steve.