Ne ítélj, mielőtt nem ismersz|Larry Stylinson ff.|

Part 10.

-Hát akkor ezt egy búcsúnak veszem, de még látjuk egymást! - mondtam Harrynek és Niallnek.

-Úgy biza - szólalt meg Niall.

-Majd még beszélünk, Sziasztok srácok! - köszönt el tőlünk Harry.

A buszon ülve hazafele azon gondolkodtam pár dolgon, hogy el kéne mennem találni egy munkát, kéne vennem pár új ruhát, mivel a pulcsim Harrynél maradt. Munkát esetleg egy kávézóban vagy pékségben keresek. Szerintem holnap el is megyek szétnézni.

-Na hát ez az egy hónap is hamar eltelt, majd írj aztán valamikor találkozunk - mondtam mikor leszálttunk a buszról.

-Igen, mindenképp és egyébként köszi - szólt Liam.

-Miért?

-Hogy összehoztál minket.

-Igazán nincs mit már fájt nézni, hogy mind ketten ide meg oda vagytok a másikért és egyikőtök sem lép, szóval valamit tennem kellett.

Egy öleléssel elköszöntem mind kettőjüktől és el kezdtem haza fele sétálni.

-Haza értem! - kiáltottam.

-Konyha! - szólt anyukám.

Amint elballagtam a konyhába, anyukám és húgom is ott várt.

-Szia - szólt Lotts.

-Sziasztok.

-Gyere ülj le ebédelni  és mesélj el mindent! - mondta anyukám.

És elmeséltem mindent ami történt, még a Niallről és Harryről is beszéltem.

-Na látod, hogy nem volt ez egy annyira rossz ötlet.

-Be kell valljam tényleg nem volt rossz. Tényleg, akartam mondani Bennel találkozok szombaton.

-Adjak pénzt? 

-Nem kell köszi - mosolyogtam anyára.

-Hova mentek?

-Még nem tudjuk, majd spontánok leszünk és egyébként holnap elmegyek munkát keresni. Haza fele megnéztem és a saroki kávézóba keresnek alkalmazottat.

Szombat

-Anya! Lottie! Elmentem! - mondtam majd kiléptem a kissé borús időbe.

Megbeszéltük Bennel, hogy a pláza előtt találkozunk 12-kor és beülünk valahova.

-Szia, sokat kellett rám várni? - kérdeztem mivel egy kicsit megcsúsztam.

-Szia, nem, dehogy is. Mit szólsz mondjuk, ha beülünk a mekibe?

-Csodás - mosolyogtam rá és elsétáltunk a mozgó lépcsőig.

-Na és mi történt veled a héten?

-Semmi különös - mondtam - voltam egy állás interjún és hétfőn tudom meg, hogy felvettek-e.

-Ne aggódj, biztosan felvesznek - küldött egy bíztató mosolyt felém.

-Remélem. Na és veled?

-Voltam egy randin.

-Hát ez csodás - mosolyogtam rá.

Tudom azt mondtam lehet újra összejöhetnénk, ha megint közelebb kerülnénk egymáshoz, de sok gondolkodás után rájöttem, hogy nem igazán illenénk össze.

-Na és kivel?

-Mitch-el, tudod aki egyel alattunk jár.

-Meg van ki az. És hogy érzed? Lesz következő? - kérdeztem amikor kinyitottam a meki ajtaját - Menjél csak - engedtem előre, majd sorba álltunk.