A Második Generáció

Küldetésre indulok

Gyorsan teltek a napok a táborban. El sem hittem, hogy megtörténtek a támadások. Minden anyira nyugodt volt és jó. Napokig csak ,,kapd el a zászlót" játszottunk, íjászkodtunk, és falatmásztunk.

Egyik nap éppen vívóórán voltam, amikor odajött Jane.
- Gyere Walter, Kheirón megbeszélést hívott össze - mondta
- A küldetés miatt - kérdeztem, bár nem nagyon hittem volna, hogy más dolog történt volna
- Nem, hanem, hogy milyen színű legyen az Aphrodité bungaló - forgatta a szemeit - Persze, hogy a küldetés miatt!

Elköszöntem a társaimtól, és sietve Jane nyomába eredtem.
Nem beszéltünk sokat, de feszült volt egy picit, hogy ki megy a küldetésre. Nzilván el akart menni, mint praetor. Megértettem, az elmúlt időben alig volt küldetés és neki főleg a táborban kellett lennie a légió mellett. Nagy súly nehezedett a vállára, de jól megvolt vele. Kívülről ezt mutatta, de látszott, hogy belül nem enyirre stabil.

Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy amikor megérkeztünk, Jane megállt és én nekimentem.
- Bocsi - szabadkoztam, megpróbálva nem a szemébe nézni.
Csak annyit motyogott viccelődve, hogy ,,ügyifogyi''.
Azóta így hív, amikor a szenátusi ülésen véletlen leejtettem egy poharat. De ezt meghallva, tudtam, hogy nincs baj.

Beléptünk a Nagy Házba, már mindnki a pingpong asztal körül ült.
- Végre megjöttél - mondta Kheirón - Eldöntöttük, hogy kik menjenek.
Ezt a mondatot követően hangos sutyorgás hallatszódott a teremben.
- Azt tudjuk, hogy két görögnek és két rómainak kell mennie - folytatta a kentaúr, mit sem zavartatva magát a hangok miatt - 14 év alattiak valamiért nem mehetnek a küldetésre, és nem fogjuk megszegni a próféciát - mondta szigorúan - Mr. D-vel, a bungalóvezetőkkel és a praetorokkal úgy döntöttünk, hogy Walter Jackson lesz az egyik aki elmegy - jelentette ki nyugodt hangon - Elvállalod?

Bevallom, egy picit meglepődtem. Lehet, hoyg sokat fejlődtem az elmúlt napokban, de azért voltak nálam sokkal erősebbek. Ott volt Carl, a Héphaisztosz bungalóból, aki a gépeinek köszönhetően bármit megoldott, Jane, aki képes volt alakot váltani és a Köd irányítására, Ben, aki meg tudott gyulladni mint az apja, Leó, és még rengeteg félisten.

Láttam Carol szemében a csalódottságot, de ő még csak 13 volt, de a korához képest nagyon jól harcolt.

- Igen - mondtam, de valószínű nem nagy lelkesedéssel, mert Jane oldalba bökött
- Eddig megvolt egy görög - mondta Kheirón, mintha csak azt mondta volna, hogy ,,na egyel kevesebb'' - A másik választottunk Jane Zhang lenne. El akarsz menni?

- Természetesen - mondta Jane teljesen higgadtan, de látszott rajta, hogy nagyon örül neki
- Két embert válasszatok magatok mellé - szólt ismét Kheirón
Egymásra néztünk Jane-nel. Nem kellett kimondani, tudtuk, hogy kiket akarunk elvinni.
- Ben Valdez és Lucy Grace, velünk tartotok?
- Igen! - ugrottak fel egyszerre

Nem tudom, miért pont őket választottam, de így éreztem helyesnek. A szüleink is együtt kalandoztak nem? Nekünk is össze kell tartani.

- De Walter római! - kiabált be valaki a tömegből - Így három római lesz és egy görög!
- Peter és Annie görögök - szólt bele Mr D. - Így nyilván Carter is görög.

Percy elmosolyodott. Már mesélte, hogy Dionüszosz senkit sem hív a nevén.

- Ezzel be is fejezném a gyűlést - mondta, majd kisétált és elment íjászkodni.

Amikor mentünk kifelé megbotlottam a küszöbben. Azért egy picit viccesnek találtam, hiszen most megyek küldetésre, de elesek egy küszöbben. Szerencsére nem látta senki.

Vacsora előtt összehívtam azokat, akik jönnek a küldetésre. Zeusz öklénél (ami erősen hasonlított egy trágyadombra) gyűltünk össze. Amikor mindenki megérkezett belekezdtem a mondókába.

- Sziasztok, azért szóltam nektek, hogy megbeszéljük, hogy hova megyünk elsőnek.
- A prófécia szerint fel kell kutatnunk a holtak urát - szólt közbe Jane - aki nem más mint Hádész
- Hádész nem az a haverkodós típus - vigyorgott Ben - szóval jól megleszünk

Picit aggasztott, hogy Ben hogyan akar ,,meglenni'' az alvilág urával, de nem ez volt most a legnagyobb problémánk.
- És hol keressük a bejáratot? - kérdeztem
Ekkor Lucy is megszólalt.
- A te szüleid mentek be, nem? - kérdezte

Igaza volt. De a szüleim annyi mindent megcsináltak, nem pontosan emlékszem minden apró részletre.
- Nem emlékszem
- Majd megtaláljuk - szakította félbe Jane, amiért hálás voltam neki.
- Inkább valaki tudja, hogy mikor kell indulnunk? - szólt Ben, és eljátszotta a kezével, hogy sétál egy ember. Egész vicces volt amíg véletlen meg nem gyuladt a keze.
- Hoppá. Azt hiszem ezek mégsem mi voltunk.

Jane és Lucy szigorúan néztek rá. Praetor lévén elég lazán vette a dolgokat. Éppen kezdtem volna bele, hogy akkor indulunk amikor Kheirón azt mondja, de megszólalt a vacsorát rendező kürt, és mindenki elindult az étkezőpavilon felé.