I have too much pain, I have to write it down,
I can't sleep all night, like my lungs are too tight.
But they aren't tight, they just full of sadness,
I don't remember when I was breathing darkness.
Just fuck you, and all of your shit, you don't have to manipulate me anymore,
I'm not your Darling, or your Fairy as you said.
I'm just a little bit of fun for you.
A game, that you enjoy but not for a long time.
I'm a smile, which last for five seconds and then it turns into crying.
I'm not least for too long.
You put me out like a piece of trash and you say you don't want to hurt me?
Everybody told me they don't fucking wanted to hurt me, but they did.
They fucking did, and they fucking don't cared about me.
Just their own shit, and I slowly dissapeared in their past.
And they've became my traumas, and reasons why I think I'm not enough.
They are not people for me anymore.
They become my fears and my thoughts while I'm drowning.
Túl sok fájdalom van bennem, le kell írnom.
Egész este nem tudok aludni, mintha a tüdőm szűk lenne.
Nem szűk, csak tele van szomorúsággal.
Nem emlékszem arra, mikor lélegeztem be sötétséget.
Bazd meg magad és az összes szarod, nem fogsz már manipulálni,
Nem vagyok a Drágád, sem a Tündérkéd, ahogy mondtad.
Csak egy kis móka vagyok számodra.
Egy játék, amit élvezel, de nem sokáig.
Egy mosoly vagyok, ami öt perc után sírásba torkollik.
Nem tartok sokáig.
Úgy tettél ki, mint egy rakás szemetet, és azt mondod nem akarsz bántani?
Mindenki kibaszottul azt mondta, hogy nem akar bántani, de bántottak.
Kibaszottul bántottak, és kibaszottul nem érdekeltem őket.
Csakis a saját szaruk, én pedig eltűntem a múltjukban.
A traumáimmá váltak, és hogy miért nem érzem magam elégnek sosem.
Ők már nem emberek számomra.
A félelmeimmé váltak, és a gondolataimmá, miközben merülök.
