A Griffendéles Malfoy - Egy új világ |1.|

11 - Pályaválasztás

Vacsora után mindenki visszament a klubhelyiségbe. Hermione elővette a számmisztika könyvét, Fred és George titokban ugyanúgy árulták tovább a tablettáikat, Harry és Ron pedig a jóslástan dolgozatuk felett gubbasztottak.

-Szia Calla! - ült le a lány mellé Neville.

-Szia Neville! Mi újság?

-Draco a legutolsó eset óta, tudod, amikor jöttél és segítettél - Calla bólintott -, nem piszkál annyit. Úgyhogy tényleg köszönöm.

-Hiába a testvérem, veled így nem bánhat. Meg egyébként is! Milyen jogon csesztet benneteket?

-Mindig is ilyen volt.

-Még idén el akarom érni, hogy megváltozzon - tette keresztbe karjait Calla.

-Nem haladsz rosszul - helyeselt Neville.

-Nem megyünk el sétálni? Nagyon fáj a fejem és lehet, hogy jót tenne a friss levegő.

-Felőlem mehetünk.

Mikor elindultak a portrélyuk felé, George odaszólt nekik.

-Hova hova?

-Nehogy már Neville-re legyél féltékeny, George! - forgatta meg a szemeit Calla.

-Csak nem tetszik, hogy mostanában ennyit vagy más fiúkkal.

-Attól még, hogy összejöttem veled, ugyanúgy vannak barátaim! Igen, fiúk is! Egyébként meg a tegnap történtek után jobb, hogy ha csendben maradsz, mert tudtommal egész este veled voltam.

Az utolsó mondatot egyre halkuló hangerővel mondta. A lány közelében állók felhuhogtak.

-Más kérdés?

George nem szólt semmit.

-Helyes.

Azzal Calla Neville segítségével kimászott a portrélyukon.

-Mi volt tegnap este? - kérdezte ikertestvérétől Fred.

-Semmi - somolygott George.

-Várjál... - agyalt tovább a fiú. - Ho... Mi... MI VAN?! És én erről miért nem tudtam?

-Mert nekem van magánéletem, Frederick, azért.

Az óratorony udvar felé tartva a két fiatal nevetgélve cseverészett.

-Láttad délelőtt Umbridge arcát, mikor Seamus megdobta őt egy papírgalacsinnal? - kérdezte Neville.

-Kapott is érte büntetést - kuncogott Calla.

Ekkor az egyik páncél mögül kiugrott egy szellemszerű alak.

-Diákok a folyosón! Diákok a folyosón!

-Hóborc!

Neville hiába csitítgatta a kopogószellemet, az nem hallgatott el. Végül eszébe jutott a megoldás.

-Szólok a Véres Bárónak!

Hóborc azon nyomban abbahagyta a zajongást.

-Egyébként meg mi még kint lehetünk, nem tudom, emlékszel-e rá - pirított rá a szellemre Calla.

Hóborc kinyújtotta a nyelvét, majd továbbrepült.

-Néha esküszöm, hogy rosszabb Fredéknél - rázta a fejét a lány.

Mikor kiértek az udvarra, leültek a szökőkúthoz. Hagrid kunyhójában égett a villany, a ház előtt lobogó tűz mellett ott ült a félóriás, mellette pedig a kutyája, Agyar. Az ég tiszta volt, a csillagok fényesen világítottak.