𝙈𝙚𝙧𝙩 𝙢𝙚𝙜𝙩𝙚𝙝𝙚𝙩𝙚𝙢

20 | Megbolondultál?

Karácsonyi részt nem igen részleteztem, nincs hozzá hangulatom <3

👄Natasha Finnigan szemszöge👄

Elköszöntem legjobb barátnőmtől, majd a két Weasley-től. Fred nagyon szomorú volt, hogy nem lehetek vele. Bár ez a csalódottság bennem is szétáradt. Seamus nagyokat sóhajtva ment előttem.
- Mi bajod van? - kérdeztem meg végül.
- Nem kaptál levelet anyától?
- Arra célzol? Első mondat után elégettem.
- Végig sem olvastad? - pislogott nagyokat.
- Nem megyek bele ebbe!
- Kénytelen leszel.
- Ne mond meg, hogy mit csináljak jó?
Szerintem életemben most beszéltem ennyire ingerülten a tesómmal, már majdnem kiabáltam vele. Mikor anyáékkal találkoztunk egy élettelen öleléssel üdvözöltem őket, majd beültem a kocsiba leghátulra.
- Hogy telt a félév?
Seamus izgalomtól szétszakadva mesélt anyáéknak, végül amikor hazaértünk, nem leplezve dühömet felbaktattam a szobámba, mielőtt bevághattam volna az ajtót apám lábával találkozott a tekintetem.
- AU AU AU AU! - kiáltott fel a fájdalomtól, ami ott keletkezett.
- Nem kéne oda tenned a lábad...
- Kicsim, mond el mi a gond - kéri anyukám az ajtóban állva.
Nyilván téged is érdekelhet, hogy miért vagyok annyira feszült. Anya, November közepén írt egy olyan levelet, hogy érezzük jól magunkat ebben az évben, mert jövőre nem kezdjük el a Roxfortot.
- Tippelj...
- Seamus! Modorodra figyelj!
- Jogosan van felháborodva! - kiáltom el magam. - Mi az, hogy utolsó évünk?
Apa összecsapta a kezeit és elsétált.
- Nem szólok bele, mert rám szórtok valami átkot.
- Apa legalább jó fej! - akadok ki.
Ezt a mondatom at azonnal megbántam. Nem akartam ilyet mondani...
- Az újságok olyanokat írnak... borzasztó.
- Mert a muglik között biztonságosabb, mint a Roxfortban? Gondolkozz ép ésszel! - szállt bele a beszélgetésbe Seamus.
- Értsétek meg! Én csak védelek titeket! És még ott van Potter...
Mérgesen dobbantottam a lábammal.
- Ezt a beszélgetést még folytatjuk. Nem verem ki karácsonykor a balhét.
- Anya értsd meg. A barátainkat nem fogjuk otthagyni. Ahogy én nem hagyom ott Deant és a többieket, úgy Natasha sem hagyja ott Lily-t, meg Fredet!
- Fred? - biccentette oldalra a fejét.
- Direkt kértem, hogy ne beszélj róla... tökfej.
- Bocsi kicsúszott.
- Jársz egy fiúval?
- Anya egy rohadt nagy hangulatember... - motyogom az orrom alatt.
- Mesélj! Vezetéknevet kérek!
- Mond el, ő nem akad ki - sétált el Seamus.- Láttam őket csókolózni - kacsintott ráadásképpen.
- SEAMUS!
Anya a vártnál izgatottabb lett, leült a szobámban az ágyra.
- Kijárom a Roxfortot és Auror leszek! - jelentettem ki.
- Még gondolkozom.
- Akkor nem mesélek Fredről.
- Kicsiiiim!
- Auror leszek!

💞Lily Amefox szemszöge💞

Az idei karácsonyom életem legjobb karácsonya. Mrs. Weasley nagyon kedves. Törődik velem, mintha a gyermeke lennék. Teljesen más mint anyával, általában, ha vele beszélek mindig kínos csend lesz a végén.

Pár napja Fred éppen szeretethiányban szenvedett, fetrengett az ágyán, George meg teljes erejéből ráugrott. Akkorát ordított, én meg csak nevettem rajta.
- Nem vicces!
- De az! - mondtam kórusban George-val.
- Etess vele nyelvnyújtó nyalánkságot légyszi - címezte nekem ezt a mondatot Freddie.
- A-a - rázom a fejem.
- Pár nap és találkozhat Natival nyugi.
- Ajánlom is.

Mint ezt említettem ez pár napja történt, mikor a szerelmes Weasley meglátta legjobb barátnőmet a vonaton, egyből hozzá sietett. Natasha nyakába ugrott, majd csókkal üdvözölték egymást.
- Mi is ilyenek vagyunk? - kérdem suttogva George-tól.
- Talán.
- Ilyen nyálasak?
Erre a kérdésemre felkuncogott, majd besétáltunk a kabinba.
- Hogy telt a karácsony? - kérdem Natasha-tól.
- Borzasztóan.
- Mesélj! - harsogták az ikrek.
- Összevesztem anyámmal - sóhajtott barátnőm. - Jövőre ki akar venni a suliból.
- MICSODA?
- Szerintem egy életre elfelejtette ezt a döntést. Nagyon ki vertem nála a hisztit.
- JOGOSAN! Mi az hogy kivesz titeket a Roxfortból?! - háborodtam fel a két ikerrel együtt.
- Ezért megszűntettem a Reggeli prófétát nálunk. Nem fog híreket kapni a varázsvilágról.
- Eszes - húzza magához Fred.
- Ami nem fog megtörténni ne törődjünk vele - kuncogott önbizalommal telve. - Izgulok a második próba miatt.
- Alig várom, hogy Potter hogy teljesít, ha alul marad ki tekerem a nyakát - csapom össze az ökleim.
- Társulunk - kuncogtak az ikrek.

Tisztelem Natasha-t. Mindennél jobban tisztelem. 

Nem életem legjobb része, sajnálom. :c