𝙈𝙚𝙧𝙩 𝙢𝙚𝙜𝙩𝙚𝙝𝙚𝙩𝙚𝙢

8 | Seb az oldalamon

- Hé, már megint az Idióta Weasleyk-hez mész? Nem elég egész évben a képüket látni? - biccentette oldalra a fejét Seamus.

- Igen, és legközelebb már csak a Roxfortban találkozunk.

- No fene...

Az öcsém... nagyon jól ismerem, mint a rossz pénzt. Egy ölelésre vágyott. Elköszöntem az összes családtagomtól, majd markoltam egy jó nagy adag hopp port.

- Vigyázz magadra kicsim, üdvözlök mindenkit!

- Csak, hogy tudd, még mindig mérges vagyok rád, mert megbuktál... hogyishívjákból?

- Na még a nevét se tudod apa - nevetett Seamus.

- A bájitaltan borzasztó! - mondom közösen anyával.

- Most elhagytam azt a tantárgyat, tehát nem fog az átlagomon sem rontani - vonom meg a vállam.

Apa szemet forgatva mosolygott.

- Na sziasztok - intettem.

Életem első hopponállása katasztrófa volt (gyakorlatilag hopponállás nem? hopp por)
Az oldalamon erősen éreztem a fájdalmat. Nem tudom vajon miért, tudtommal ott semmilyen sebem nem volt, ami felszakadhatna.

MÉG.

(tűz)

A következő pillanatban már a Weasley Family állt előttem, meg Lily.

- Kéééstéél! - nyújtja el a magánhangzókat.

- Bocsánat.

- Semmi gond drágám, már vártunk. Fred George! Vigyétek fel a lányok szobájába a csomagokat - a két ikerpár úgy tett ahogy az anyjuk kérte, a kisebb csomagokkal kezdték a pakolást.

Számoltam a Weasley-ket, egyel többet véltem felfedezni, rá néztem, miután ő is rám, mosolyogva bemutatkoztam.

- Natasha Finnigan.

- Bill Weasley.

Ki akartam lépni a kandallóból, de a fájdalom csak egy lépést engedett meg. Éreztem, ahogy a pólóm és a nadrágom jobb fele átázik.

- Mi a baj kincsem? - kérdezi Mrs. Weasley.

Le néztem magamra.

- Basszus.

Émelyegni kezdtem, majd térdre estem, ami egy kiáltást váltott ki belőlem. Lily aggódva segített fel.

- Te úszol a vérben! - állapította meg.

- Jézus istenkém, hozom a kötszert.

Ron azonnal felfutott az emeletre, Bill meg beszélni kezdett hozzám.

- Bekötözöm a sebed. Próbálj fent maradni.

- Ron engedj le minket!

- Nincs semmi érdekes oda lent...

- Biztos, hogy Natasha-t hallottam sikítani! - halljuk Fred hangját.

Az anyuka megjelent a kötszerrel, Bill-nek adta, aki feltűrte a pólómat a melltartóm aljáig. Egy elég durva grimaszt vágott.

- Mennyire súlyos kisfiam?! - aggódott Mrs. Weasley.

- Emlékszel amikor Charlie leesett a fáról kiskorában?

- Igen.

- Azzal a sebbel vetekszik.

- Jézusom!