Elérhetetlen Szerelem

~9.rész~

/Annie szemszöge/

-Gondolom te meg Alex....

-Igen, együtt vagyunk Alexszel-válaszolt Sarah.

-És mióta? -vigyorogtam rá.

-Holnap lesz egy éve. -mosolyodott el halványan.

-Wow.. -Te is leszel majd így valakivel, higgy nekem! -lökte meg a vállamat. Azt hiszem olvas a gondolataimban.

-É-én?-nevettem fel.

-Igen, te.

-Jó, ez egy lehetetlen dolog. -vigyorogtam, majd felkeltem az asztaltól.

-Nem megyünk vissza?

-Tőlem, mehetünk.

-Akkor menjünk! - Sarahval az élet nagy kérdésit vitatva, indultunk vissza a többiekhez. Amikor már közelítettünk hozzájuk, Matt rám nézett, majd elmosolyodott, amitőőől... Előfordulhat, hogy egy ici-picit zavarba jöttem. Harley felkelt a napágyról, majd Elias mellé lépett. Megfogtam Sarah karját, aki még mindig ment előre, és visszarántottam.

-Várj. Várd ki mi lesz ott. -húztam gúnyos mosolyra a számat.

Harley leült Elias mellé, a fejét ráhajtotta a vállára. Elias a szemöldökét összehúzva nézett a lányra. Én levegőt is elfelejtettem venni, ugyanis Harley odahajolt Eliashoz, és határozottan, mint aki biztos magában, megcsókolta. Eddig bírtam. Megpördültem a sarkamon, és az ellenkező irányba indultam. Sarah utánam szaladt.

-Jó, jó, jó.... Annie... Nyugodj meg!

-Basszus! Ezek után?! Az a kis had ne mondjam ki micsoda, konkrétan rámászott Mattre. -mondtam, a hangnememet felemelve.

-Tudod, hogy nincs köztük semmi!

-Honnan tudnám? Régen volt az, amikor azt mondta, hogy szeret. Ki tudom nézni ebből a srácból, hogy hónaponta más lányt hülyít meg azzal a rohadt aranyos mosolyával!

-Annie, figyelj. Erős lány vagy te. Tudom, tisztában vagyok vele. Most se kezdtél el bőgni vagy valami ilyesmi... Ha ezek most összejönnek, akkora taslit adok Eliasnak...-tervezgette Sarah, Elias jövőjét.

-Hagyd. Nem ér ennyit.

-Annie! Annie! Álljatok meg! -rohant utánunk Alex.

-Mondd. -tettem keresztbe a kezeimet.

-Tudunk beszélni négyszemközt? -kérdezte lihegve.

-Hé, hé! Ami rád tartozik, az rám is, ami Anniera szintén rám is. -mosolygott a barátjára Sarah.

-Jó, gyere te is Baba. -mosolyodott el Alex, majd a kezét a barátnőjéére kulcsolta.

-Hallgatlak.

-Lehet, hogy Harley megcsókolta. Igen, direkt mondom úgy, hogy AZ csókolta meg Elias, és nem Elias AZT...

-Ha magyarázkodni jöttél, tudatom veled, hogy nem érdekel se most, se máskor, és ezelőtt se érdekelt Matt.

-Annie.. Ne hazudj. Látom, hogy nézel rá. Láttam, hogy ahogy megtörtént AZ a dolog, te rögtön elviharzottál.

-Igen, és? -Matt lelökte magáról Harleyt, és bement a vízbe. Aaron utána ment, én meg utánatok.

-Alex, fogd már fel! Nem érdekel Matt!

-Annie, kérlek ne hazudj nekem. Én minden titkot megőrzök.

-Ez így van! -súgta Sarah.

-Nem hiszem el...-néztem fel az égre.

-Alex, igen szeretem Eliast! De nem akarom! És ez így is fog maradni. Nem érdekel, hogy ő mit érez irántam, mert tudom, hogy max. legjobb barátként tekint rám, többként nem.

-Mikor akarsz vele erről beszélni?

-Soha.

-De egyszer muszáj lesz!

-Alex! Ne erőltesd rám ezt, kérlek!

-Jó, nem fogom. De mi van, ha mindketten szeretitek egymást? Egyszer élünk. Ha később próbálkozol, akkor lehet már késő lesz! Cselekedj!

-Igazából... Köszönöm. -mosolyogtam rá Alexre.

-Semmit se köszönj, ez alapvető dolog. Ráadásul a barátnőm legjobb barátnője vagy.

-Tudsz te jó fej lenni. -nevettem.

-Mikor nem vagyok az? -röhögött.

-Na megyek Eliast is vigasztalni... Sziasztok! -köszönt el, majd röhögve elment...