Ismerkedjünk

141 11 3
                                    

• Namjoon szemszöge •

Újabb mozgalmas és fárasztó nap veszi kezdetét. Már egy ideje fent vagyok, felöltöztem és a tegnapi pár jegyzetem olvasgattam a különböző ötleteimről. Ideje lenne lemennem reggelizni, mert korog már a gyomrom. Na meg nem szeretek úgy mindenkivel együtt enni, inkább mindig egyedül eszek a konyhában valami könnyedebb és kis adag reggelit.
Mrs. Hwang a konyhás, az alkalmazottakat vezető férjes asszony az én legjobb barátom azt hiszem. Minden reggel ő vár a reggelivel, mindig tudunk beszélgetni és sok-sok dolgot tud amit egyébként kívűlállónak tilos volna. Tudom, hogy megbízható, a család régi alkalmazottja. Megbízható és hűséges. Ez a kettőnk kapcsolatán is látszik, olyan mint a nagymamám. Tudni kell, hogy nagyon zárkózott ember vagyok. Minden szabályt igyekszem betartani, udvariasnak is tartom magam és elvárom, hogy más is az legyen velem hiszen a király fia vagyok, a trónörökös. Kevés olyan ember van ki a nevemen szólíthat de Hwang SuBin pont ide tartozik. Mint említettem tényleg olyan mint a nagymamám. Már most is biztosan vár valami reggelivel és ma is biztosan jót beszélgetünk.

Az egyik könyvemet amibe mostanság kezdtem bele, a hónom alá kaptam és máris siettem le a legalsó szintre, a konyhába. Minden báró, nemes tekintetét próbáltam elkerülni. Reggel, délben és este is vannak nálunk. Mindig. Apám betegeskedése miatt van ez, sokan aggódnak és egyéb dolgok de őszíntén már semmi érdeklődésem ez iránt foglalkozni. Elűzni úgyse fogom tudni őket pedig nagyon szeretném.

-Jó reggelt.- nyitottam be a konyhába ahol hirtelen csapta meg az orromat a sok finomság illata. Egy nagyot szippantottam a levegőbe és közben a szemeimet is lehunytam. Ekkor halottam meg Mrs. Hwang hagját így hát azonnal kinyitottam a szemeim. Kicsit teltebb idős hölgy volt, közepes hosszúságú hajhosszal és olyan 152 centivel. Fiatalabb korában sem volt magasabb nagyon de az öregség miatt lett ennyire pici.

-Namjoon drágám.- a két karját kitartotta felém. Én lejebb hajoltam és egy nagy mosolyt húztam a számra. A két kézfejével az arcomra fogott majd a homlokomra csókolt. Így indítunk minden reggel de ha ez nem lenne akkor rosszul érezném magam egész nap.

-Mi a mai reggeli?- kérdeztem megcsillanó szemekkel ahogyan a pultra néztem. Annyi finomság hever ott de nem lehet mind az enyém.

- Jimin hozd ide kérlek azt a kis tálat.- szólított meg egy számomra még ismeretlen fiút. Még soha nem halottam ezt a nevet a konyhán, minden alkalmazottunkat ismerem de Jimin eddig nem volt.
A fiú máris sietett amerre a főnökasszony vezérelte és egy zabkásával megtömt és gyümölcsökkel díszített tányért hozott felém. A könyvet letettem a pultra majd a szokásos helyemre leültem, az egyik nagyobb pult elé ahonnan az egész konyhára rá lehet látni. Innen látom a sürgő-forgó alkalmazottakat.
Mrs. Hwang hirtelen eltűnt és az ismeretlen fiatal fiú így máris beszélni kezdett mikor oda hozta nekem a reggelimet.

- Namjoon igaz? -mosolygott rám én pedig meglepedten bólintottam. Magyarázni kezdtem volna neki, hogy így igazából nem hívhat de szóhoz se hagyott jutni, máris mesélni kezdett.

-Park Jimin vagyok. Izgalmas munkahely ez, még csak az első napom de már nagyon vártam. Remélem sok új embert megtudok itt ismerni, nagyon szívesen barátkozom. Veled is persze. Na meg Mrs. Hwang is olyan kedves hölgy, szigorú de szimpatikus. Anyukámmal barátok  és ezért volt több esélyem arra, hogy én kapjam a munkát itt a kastélyban ne pedig más. Bár lehet ezt nem kéne mondanom, hiszen azt fogják hinni a többiek, hogy bejutottam de nem az ügyességem miatt. Pedig az vagyok. Óh, sokat beszélek neharagudj.- a vállamra fogott majd nevetett egy aprót és az egyik hajtincsét a füle mögé túrta. Míg mesélt én érdeklődve halgattam és neki kezdtem az isteni finom zabkásának. Nem ismer fel? Nem tudja a leendő trónörökös nevét? Mert ezek szerint nem, de nagyon ritka ami most történik.

- Ne ne ne, mesélj csak Jimin.-mosolyogtam vissza és tovább mesélt még, hogyan is költözött be a kastélyba. Már rég kirugattam volna tiszteletlenség miatt de látszik, hogy nagyon fiatal és szimpatikus na meg persze vicces is a szituáció, hogy nem ismert fel. Örülök, hogy nem kezel ilyen nagyon feszengősen bár első beszélgetéshez képest is nagyon laza egy herceggel.

- Na de és te mit dolgozol itt? Udvariatlanság lenne nem megkérdeznem de amúgy is érdekel.- a pultra könyökölt és én pont ekkor nyeltem le egy újabb falatot szóval pont tudtam volna válaszolni de ekkor jelent meg Mrs. Hwang.

-Jimin!-ordította el magát azonnal és a fiatal fiú máris felkapta a fejét és megszeppenve várta ahogy az én imádott "mamám" ide ér.

- Még mielőtt belekezdtek én felmegyek. Nem szeretnék részt venni a csetepatéban.- nevettem egy aprót és felemelkedtem a székről. Az egyik kezembe a könyvet vettem gyorsan, a másikba pedig a még meleg kistálat. Eliszkoltam az ajtóig máris hiszen valószínűleg Jimin most lesz szembesítve azzal, hogy kivel is beszélt így. Vicces volt, nem lesz belőle gond. Legalábbis nálam biztosan nem.
Az ajtó nyílt még mielőtt elhagytam volna a konyhát és ekkor egy fiatal lány jött be, gondolom felszolgáló. Amint meglátott máris meghajolt.

-Mr. Kim herceg.-bólintottam egyet és elhagytam a konyhát miután a lány felegyenesedett. Na akkor talán így előbb buktam le. Jól indul ez a reggel, szimpatikus már most ez az új fiú. De azért Mrs. Hwangot majd kérdezem hogyhogy vett fel új embert és miért nem tudok róla. De ez ráér később.

A reggelimet a könyvem olvavása közben fogyasztottam el. Igen szórakoztató volt a reggeli dolog ezzel az új fiúval. Emiatt most sokkal pozitívabb vagyok. Valaki végre nem azért szeretett volna velem beszélgetni mert kötelessége vagy szimplán udvarias szeretne lenni egy herceggel, vagyis A trónörökössel. Nem. Barátkozni szeretett volna bár attól tartok ez nem lesz lehetséges. Ő a konyhában egy alkalmazott én pedig sokkal magasabb pozícióban helyezkedem el és emellett pedig nem szeretnék barátok. Csak rosszat tennék velük, nehéz eset vagyok de magam se tudom sokszor miért. Csak érzem és látom.
Elmerültem a gondolataimban és eközben a tekintetem az ablak felé irányult. A távolba tekintettem, jó messzire és a világ megszűnt létezni körülöttem.
-Annyira szeretnék átlagos lenni.- mormogtam az orrom alatt.
A nagy elmélkedésből két gyengéd kézfej zökkentett ki amelyek épp a vállamon pihentek és óvatosan mégis erősen nyomták meg megfeszült testem.
- Ne kérj ilyet királyom. - halottam meg kedvesem hangját a hátam mögött és egy apró hümmögés hagyta el a szám hiszen a vállamat egyre erősebben kezdte masszírozni. A szemeimet csak lehunytam és kezdtem picit elengedni magam. Tökéletesen csinálja.
- Nem vagyok még a királyod.- szólaltam meg pár perc élvezkedés után majd megfordultam és párom kezeit az sajátjaimba zártam.
- Számomra az voltál és leszel is mindig.- elmosolyodott egy aprót Yoora mire az én arcomra is egy apró mosoly ült. Mindig is tisztelt és nem is bánom ezt, hiszen idősebb vagyok és tényleg magas a rangom. Bár nem mindig vagyok oda ezért...

------------------------------------------------------
Kim Namjoon - a király fia
Han Yoora - Namjoon párja
Hwang SuBin/Mrs. Hwang - a konyhai személyzet vezetője
Park Jimin - újonc a konyhán

Itt vannak a nevek, ha nem felejtem el, akkor megpróbálom mindig így össze írni őket. Persze ha számotokra felesleges akkor szóljatok és nem teszem. Meg mondhatjátok, hogy esetleg a részek elejére tegyem majd vagy maradjon itt?
Remélem tetszett, majd jövök a kövivel✌🏻

A király [ Nammin ]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora