Stay With Me ! || Liam Dunbar ||

5.rész

Mostmár 2 hónapja randizok Liam-el. A legtöbbször együtt töltjük a szabad időnket. A suliban is folyton együtt lóktunk. Igen még néha csókolóztunk is. Bár, mondjuk nem voltunk együtt, azt éreztem, hogy szerelmes vagyok. Hosszú idő óta először. Ma éppen haza indultam amikor a suli bejáratánál Kira állított meg.
-Sophie! Most azonnal jönnöd kell! - a hangjából ítélve nagy baj lehet.
-Mi történt?
-Csak gyere! - kapta el a karom. A lacrosse pályára vitt ahol éppen Liam-et vitték el a mentővel. Egyből Scott-hoz és Stiles-hoz rohantam.
-Fiúk mi az isten történt?! - egyikük sem válaszolt csak nézték rám.
-Mondjatok valamit!
-Scott kicsit durvábban szerelte le Liam-et a kelleténél, és eltört a lába.. - mondta Stiles.
-Micsoda?! - teljesen kiakadtam.
-Sophie hidd el nem direkt volt. - mentegetőzött.
-Nem érdekel. Stiles siess! Elviszel a kórházba! - jelentettem ki ellentmondást nem tűrő hangon.
-Indulok. - mondta Stiles.
Gyorsan átöltözött, majd a jeep-be beszálva írtó gyorsan elindultunk a kórházba.
-Ne aggódj. Biztos minden rendben van vele. - simogatta meg a kezem Stiles.
-Remélem.
10 perc múlva beértünk a kórházba, én pedig szinte berontottam az ajtón,és Melissa-hoz rohantam.
-Szia Melissa. Liam Dunbar-hoz jöttem. - hadartam.
-A folyósó végén balra lesz, drágám. - mondta.
-Köszönöm. - szinte rohantam. Nem érdekelt, hogy Stiles lemaradva vagy nem csak azt akartam tudni, hogy Liam jól van e. Amint oda értem a szobához, kopogás nélkül benyitottam. Liam és az apja beszélgettek.
-Jónapot Dr. Geyer. - köszöntem.
-Szia Sophie. - mosolygott.
-Magatokra hagylak egy kicsit. - ment ki a szobából én pedig oda rohantam Liam ágyához.
-Hogy érzed magad. - fogtam meg a kezét.
-Már jobban. - kezdte el símogatni a hüvelykujjával a kezem.
-Már holnap haza engednek. Csak nem játszhatok a meccsen. - mondta szomorúan.
-Én attól függetlenül még büszke vagyok rád. - mondtam.
-Sophie...
-Igen?
-Ha már úgy is ilyen rohadt közel kerültünk egymáshoz.. És randizgatunk már egy ideje.. Nem lehetnék hivatalosan is a barátod?
-Hogy érted, hogy hivatalosan?
-2 hónapja volt az első csókunk... Az első csóktól számoljuk a kapcsolatot. - mondta.
-Szóval akkor én már 2 hónapja kapcsolatban vagyok?
-Ha úgy nézzük.
-Akkor mostmár legyen hivatalos is. - Mosolyogtam.
-Gyere ide. - nyújtotta ki a kezeit, hogy odabújjak hozzá. Én pedig meg is tettem. Befeküdtem mellé. Órákig beszélgettünk, majd haza kellett mennem. 1 nyugodt órám volt otthon amikor is Stiles elrontott mindent. Átjött hozzám, azzal, hogy muszáj átmennünk Scott-hoz. Nagy nehezen belementem. Bár amikor megérkeztünk eléggé nyugtalannak látszott.
-Scott?! - szólongattam egyfolytában.
-Gyertek fel! - rohant a lépcsőn,mi pedig rohantunk utána. Scott csak üllt az ágyán 10 percen keresztül és szótlanul a padlóra meredt.
-Scott mondj már valamit! - járkáltam fel-alá.
-Rendben. Gyertek utánam. - állt fel és vezetett minket a fürdőszobájába. Majd elhúzta a zuhanyfüggönyt. Liam volt megkötözve a fürdőkádban.
-Scott.. Mit tettél? - kérdezte aggódalmasan Stiles.
-Ezt ne előtte. - mondta. Vissza mentünk a szobájába, és mindent elmesélt.
-Megharaptad! - akadtam ki amikor abbahagyta a történetét.
-Ha nem teszem leesik és meghal.
-Megharaptad! - teljesen kiborultam.
-Nézd, csak így tudtam megmenteni.
-Nézd Scott. Felvázolom a szitut. Te megharaptad a barátomat, aki nem sokára vérfarkas lesz, és ha ez nem lenne elég, a fürdőszobába van megkötözve, és bezárva teljesen megzavarodottan.
-Tudom.
-Elkell neki mondanunk, hogy mi fog vele történni. - mondta Stiles.
-Hülyének fog minket nézni. - aggodalmaskodtam.
-Lehet. - mondta Scott.
-Sokat segítesz. - vettem egy gúnyos pillantás rá.
-Mondjuk el neki. - Mondtam a fiúknak. Minél előbb túl akartam ezen esni. Kihozták Liam-et a fürdőből és egy székre ültették.
-Nézd Liam. Elég furán fog hangzani amit most hallasz, de ez lesz az igazság. - kezdte el Scott.
-Amikor a tetőn megharaptalak igazából megajándékoztalak. - mondta.
-Hogy mivan?! - nem értette a dolgot.
-Liam.. Mi mostmár testvérek vagyunk.
-Te meg miről beszélsz?! Megharaptál!
-Majd én! - mondtam.
-Nézd Liam, mikor először hallottam ezt én sem hittem el, de vérfarkassá fogsz változni, mert Scott megharapott. - ültem le az ölébe, és mondtam el neki az igazságot.
-Megbolondultál?!
-Liam. Tudom, hogy hihetetlen de igen léteznek vérfarkasok. Az apám is az. Sőt Scott egy igaz alfa. Mutasd meg neki a szemed Scottie. - mondtam, majd Scott meg is tette.
-Figyelj ez fogd fel úgy, hogy ez jó dolog. Mostantól ha megsebesül gyorsan meggyógyulsz. - próbáltam meggyőzni a dologról. 2 óra mese után megértette és felfogta a dolgokat.
-Tehát, vannak banshee-k, kicune-k és vérfarkasok és még egy prélifarkas is van? - értelmezte a dolgokat.
-Igen. Sőt az anyám az ilyenekre vadászik. - Mondtam.
-És én mostmár vérfarkas vagyok?
-Igen.
-Tudom, hogy nehéz elhinni de muszáj. - Mondtam.
-Rendben.. Elhiszem.. - mondta.
-Komolyan?!
-Igen.. Kicsit fura, de elhiszem.
-Jó hír. Szombaton játszhatol a meccsen. - csókóltam meg.
-Nem akartok elengedni? - kérdezte.
-Ohh, bocsi. - álltam fel, hogy kikötözzem.
-Ha ez is megvolt akkor hazaviszlek titeket. - mondta Stiles.
-Azt megköszönnénk. - mondtam.
Amikor hazaértünk. Liam megkért, hogy aldujak nála. Szóval felhívtam anyut, hogy ne várjanak,majd felmentünk Liam szobájába.
-Tudod azért egész jó, hogy vérfarkas leszek. - kezdett el játszani a hajammal.
-Gyorsabb és erősebb leszek. Ez tök jól jönn a lacrosse-hoz. - mondta.
-Te leszel a sztár játékos. - adtam neki egy puszit.
-Akarsz valami filmet nézni? - vette elő a távírányítót.
-Persze. - mosolyogtam. Gyorsan kiválasztottunk a filmet és elkezdtük nénzi. Nem jutottunk sokáig, mert a felénél már mindketten aludtunk. Annyira jó érzés volt, ahogy átölelt. Biztoságban éreztem magam, és ez jó okott adott arra, hogy otthon érezzem magam és elaludjak.