Péntek reggel van. Arra keltem, hogy a telefonom visít. Liam hívott.
-Háló. - szóltam bele álmos hangon a telefonba.
-Végre, hogy felkeltél csipkerózsika. - kekeckedett.
-Nagyon vicces.
-Figyi megyünk együtt suliba? - kérdezte félénken.
-Úgy is ugyanarra megyünk. - álltam fel az ágyból.
-Akkor 10 perc és ott vagyok.
-10?! - döbbentem le.
-Igen.
-10 perc alatt reggelizek meg!
-Akkor siess. - nevetett majd letette a telefont.
Gyorsan megreggeliztem, majd fogat mostam.
Pont öltöztem amikor csengettek,ezért gyorsan felhúztam a nadrágom, és rohantam ajtót nyitni.
-Szia Liam. - mosolyogtam.
-Szia. - mosolygott ő is.
-Mindjárt jövök, csak felveszem a cipőm. Addig gyere be. - indultam a cipőmért.
-Apád hol van? - vette észre, hogy apu sehol.
-Vásárol. - vettem fel a táskámat.
-Tényleg ma jönn haza anyud. - csapott a homlokára.
-Aha. - Mondtam boldogan.
-Mehetünk? - álltam elé.
-Persze. - mosolygott.Bezártam az ajtót, és el is indultunk a suliba.
-Amúgy tényleg jól érezted magad tegnap?
-Persze. Kitettél magadért rendesen. - nyugtattam meg.
-És nem lenne kedved valamikor megismételni? - a hangján lehetett hallani, hogy zavarba van.
-Hát ma biztos nem, de talán holnap van időm.
-Akkor ezt megbeszéltük. - mosolygott.
-Azt mondtam talán. - viccelődtemNagyon nevettünk amikor oda értünk a sulihoz. Egyből oda jött hozzánk Mason.
-Ti, hogy-hogy együtt jöttetek? - lepődött meg.
-Mivel anya ma jönn haza, ezért apa elment bevásárolni. - Mondtam.
-És? - nem értette Mason.
-Nem tudtam kocsival jönni. Meg Liam amúgy is szembe lak velem. - vontam válat.
-Ott vannak Stiles-ék! Menjünk oda! - mondtam
-Miért? - kérdezte nem akarósan Liam.
-Azért, mert ha azt akarod, hogy randinak tekintsem a találkozóinkat, akkor jóba kell lenned velük. - mondtam.
-Rendben. - indult el feléjük én meg mentem utána.
-Sziasztok. - Mosolyogtam.
-Hát ti? - ölelt meg Kira.
-Baj, hogy a barátaimmal szeretnék lenni? - nevettem.
-Tudod, hogy neked mindig örülünk. - ölelt át Stiles, ami látszólag nem tetszett Liam-nek.
-Tegnap mit csináltatok? - érdeklődött Scott.
-Liam-el voltam. - Mondtam.
-Micsoda együtt vagytok?! - döbbent le Lydia.
-Mi?! Nem! Csak találkoztunk!
-És hol jártatok? - mostmár Kira is érdeklődött.
-Scott, emlékszel arra a helyre ahol Allison-al találkoztatok mindig titokban?
-Persze.
-Elmentünk oda. - mondtam
-Még mindig jó kis hely. - jegyeztem meg.
-Akkor ma jössz az edzésre Sophie? - kérdezte Stiles széles mosollyal, miközben átkarolta vállam.
-Végülis, nem hagyhatom, hogy Kira egyedül üljön ott. - nevettem.
-Délután nincs kedvetek eljönni valahová? - kérdezte Lydia ezzel terelve a témát.
-Most, nem tudok menni. Ma jönn haza anya. - Mondtam ma már 3-jára.
-Akkor átmegyünk hozzátok. - mondta.
-Nem is tudom. - Mondtam bizonytalanul.
-Ugyan már.
-Szerintem, holnap is áttudtok jönni. Biztos nagyon fáradt lesz.
-Rendben. - mondta flegmán.*Ebédnél*
-Sziasztok. - ültem le mosolyogva.
-Liam-éket hol hagytad? - furcsálta Theo, hogy egyedül jöttem.
-Azt hiszem a könyvtárba mentek.
-Akkor most nincs senki aki megöljön a féltékeny szemével, ha ezt csinálom. - karolt át Theo.
-Első dolog. Nem tudom miről beszélsz! Második vidd innen a mancsod! - löktem le a vállamról a kezét.
-Arról, hogy mikor Stiles megölelt akkor Liam iszonyatosan féltékenynek látszott,de mikor átkarolt akkor ölni tudott volna a szemével. - mondta Lydia.
-Nem vettem észre. - vontam vállat.
-De mivel nincs itt simán megölelhetlek. - karolt át ismét Theo.
-Drága,ez nem ölelés ez tapizás. - Mondtam.
-Mikor Stiles csinálta, nem zavart. - kekeckedett, mire levertem neki egy taslit,aztán mindenki elkezdtett nevetni
-Oké, vettem a célzást! - vette el a kezét.
CZYTASZ
Stay With Me ! || Liam Dunbar ||
Romans!! Ez a történet a Teen Wolf sorozat alapján íródik, de a történések nem egyeznek, vagy is nem mindenhol!! (Első "sztori" amit írok, remélem jó lesz:))