6.RÉSZ

281 34 12
                                    

Az iskolában az órákon a padra hajtottam a fejem, hogy ne fájjon annyira és ne szédüljek. A negyedik órám tesi volt, így muszáj volt át vonszolni magam az öltözőbe. Nem szívesen öltöztem át, hiszen a tegnapi sérüléseim nagyon csúnyán látszanak. Természetesen meg bámultak és ezért kellemetlenül éreztem magam. A többiek előbb átöltöztek, mint én, de én felvettem egy pulcsit is, hogy ne fázzak annyira. Már épp akartam kimenni az öltözőből, mikor az ajtóban elém állt Yoongi. Félve néztem fel rá.
-Hogy vagy TaeTae? -nyomott neki a vállamnál fogva a falnak.
-J...jól. -mondtam lehajtott fejjel.
-Biztos? Nem fáj sehol? -térdelt bele a gyomromba ott, ahol tegnap erősen bele lett taposva.
-Neh... -mondtam erőtlenül, mert már annyira rosszul voltam.
Próbáltam össze húzni magam, de ő a vállamnál fogva vissza lökött a falnak.
-Jaj, de sápadt az arcod. Rosszul vagy? -fogott a torkomra erősen.
A kezeimmel próbáltam leszedni az övét a torkomról, de nem tudtam. Ahogy egyre több ideig nem jutottam levegőhöz a tüdőm és a torkom égni kezdett és nagyon fájt. Hiába próbáltam levegőt venni, egyszerűen nem ment.
-Kéh...kérlehk... -nyögtem ki nehezen, össze szorított szemekkel.
-Jólvan meg ne fulladjál te szerencsétlen. -engedett el hirtelen, mire a torkomhoz kaptam és a földre zuhantam és mély levegőket vettem.
-Legközelebb nem leszek kegyes. -rugott a bordáim közé, ahová oda szorítottam a kezem, majd ott hagyott.
Közben becsengettek és feltápászkodtam a padlóról.

A tanár azonnal a bemelegítő körökkel kezdte. A sor végén kullogtam a hasam és a bordám fogva. Páran le is előztek, ezzel rám verve pár kört. Minden tesi órát 10 bemelegítő körrel kezdünk a torna teremben. Az ötödik körnél tartottam, mikor a látásom kezdett elsötétülni. A következő pillanatban pedig végleg elsötétült minden.

...

Egy fehér szobában ébredtem és miután egy kicsit körbe néztem, realizáltam, hogy a suli orvosi szobájában vagyok. A fejem még mindig fájt, ahogy a gyomrom is. A szédülésem és a hányingerem is ugyan úgy megmaradt, mint az, hogy ide fogok fagyni.

-Igen, igen...Rendben...Viszlát. -hallottam meg egy női hangot, amint valakivel telefonál.
-Taehyung. -jött oda hozzám a cuccaimmal a kezébe, amiket az ágy mellé tett le. -Megmértem a lázad és 38.6 volt legutóbb, de ez szerintem mostanra se változott. Gyere ezt vedd be. -nyújtott felém egy lázcsillapítót, majd segített felülni és adott egy pohár vizet.
-Mrs.Lee hamarosan itt lesz érted. Mondtam, neki, ha vissza értek az árvaházba minden képen enned kell, mivel azért estél össze, mert ma még nem ettél semmit.
Én csak bólintottam, majd vissza adtam a poharat, mert már bevettem a gyógyszert.
-Fáj még valamid? -kérdezte, de én csak megráztam a fejem.
Sose vettem be gyógyszert, ha fájt valamim, mert Yoongiék miatt fáj, szóval, majd elmúlik. Tényleg reggel volt az asztalomon egy krém. Gondolom az az, amit az árvaház orvosa mondott, hogy ad a sebeimre.
-Öltözz vissza a tesi ruhádból. -mondta a nő, majd távozott a helységből.
Vissza öltöztem a ruhámba amibe jöttem iskolába, majd a hátamra kapva a táskám én is kimentem.
-Csütörtök, péntek már ne gyere iskolába, de szerintem ezt a orvosod is így fogja mondani. -mondta a suli orvos.
Közben megérkezett Mrs.Lee és vissza vitt az árvaházba.

-Felviszem a cuccaid a szobádba. Te menj ebédelni. -mondta kedvesen, mikor vissza értünk.
Még mindig nem akarok enni, mert nem akarok hányni, de Mrs.Lee úgyis utánnam jönne, hogy tényleg elmentem e enni. Ő nem olyan, mint az árvaház igazgatója. Ő a nevelőm már azóta, hogy ide kerültem. Jiminnek is ő és, ha valami van velünk akkor azért ő a felelős. Bár most ezelőtt héten meg most hétfőn és kedden nem jött dolgozni, mert beteg volt a kislánya, de örülök, hogy már itt van.

-Ha kész vagy vegyél egy hideg zuhanyt. -simított a homlokomra.
Mondtam én, hogy le fog jönni ellenőrizni.
-Oké. -válaszoltam, majd folytattam az evést, de úgy érzem már most kijönne.

Miután végeztem, megfogadva Mrs.Lee tanácsát, vettem egy zuhanyt. Persze nem jég hideg vízzel, de nem forróval, olyan langyossal. Aztán felvéve egy pulcsit és egy melegítő nadrágot bújtam be az ágyamba, de előtte bekentem krémmel a sebeim.

...

Már egy ideje csak forgolodtam, de nem tudtam elaludni. Folyamatosan fájt a hasam és a fejem és nem tudtam mikor szeretne már végre kijönni az étel a gyomromból, mert a hányingertől csak ükölődni tudtam, de hányni azt nem. Közben megfutott az orvos is és kiírt suliból erre a két napra. Azt mondta vasárnap még megvizsgál és eldönti, hogy mehetek e vagy nem. Most épp a telefonom nyomkodom, mikor nyitódott az ajtó és Jungkook lépett be rajta.

Keeping in terror (Taekook ff)Onde histórias criam vida. Descubra agora