Keeping in terror (Taekook ff)

10.RÉSZ

Teltek a napok és olyan jól éreztem magam, hogy észre se vettem, hogy már csütörtök van. Ami azt jelenti, hogy holnap péntek és vissza kell mennem az árvaházba. Ma van szenteste és holnap lesz karácsony első napja, amit még napközben Jungkookal tölthetek, de este már nem...ahogy karácsony másnapján se lehetek vele... De legalább most lehettem vele egy hetet. Minden este nála aludtam, de nem zavarta. A szüleinél is voltunk, vagyis az apjánál és a nevelőanyjánál. Mint kiderült Kook szülei kiskorában elváltak és az anyjáról azóta semmit sem tud, csak, hogy lelépett valami faszival. A nevelőanyja úgy kezelt engem, mintha az unokája vagy a fia lennék, az apukája is kedvelt engem, de szerinte Kooknak nem való gyerek, mert még ő is gyerek. Mármint agyban. Ja és azt is megtudtam, hogy Minho és Jungkook mostoha tesók, mivel Minho Jungkook nevelőanyjának gyereke.

...

-Jó reggelt picim! -suttogta a fülembe Kook, majd puszikkal hintette be az arcom.
Nyöszörögve ébredtem fel, majd Jungkookra vezettem a tekintetem. Sötét haja még kócos volt és a szemein is látszott, hogy ő is csak nem rég ébredt fel. Kidolgozott felsőtestét nem fedte semmi, így mint minden reggel, így ma is végig tudtam nézni rajta. Olyan jól néz ki...
Majd a derekától lefelé a takaró takarta, de tudom, hogy egy fekete alsónadrág van rajta, mert tegnap este azt vett fel.

-Ennyire tetszik? -szakított ki Kook hangja a stírölésből.
-Tessék? -néztem rá a fejemet egy picit megrázva.
-A felső testem. Látom nagyon tetszik. -mondta vigyorogva, én pedig fülig pirultam.
-N... nem...va...vagyis de... vagyis nem! Jaj én...én csak gondolkodtam! -takartam el az arcom.
-Aha. Jólvan ne legyél zavarban. -vette el a jobb kezem, majd fölém hajolt és kezem a mellkasára tette.
-M..mit csinálsz? -akartam elhúzni a kezem, de nem engedte -Kookie... -néztem fel a szemeibe.
-Csak egy kicsit érints meg Tae -súgta a fülembe, amitől megborzongtam, majd elengedte a kezem és felvette velem a szemkontaktust.
Én zavartan inkább a kezem kezdtem nézni, majd lassan végig simítottam Jungkook izmos mellkasán, majd a kockáin és csak az alsója szélénél vettem el onnan a kezem. Csodálatos érzés volt hozzá érni...de ezt nem szabad... nekünk nem...
-Akkor érsz hozzám amikor akarsz. -suttogta a szavakat ajkaimra.
-Kookh...
-Hm? -bújt a nyakamhoz és éreztem meleg lehelletét az érzékeny felületen.
Apró puszikkal hintette be a nyakam, majd egy neki tetszőleges helyen megszívta. De ez nem olyan volt, mint a plázában...ezt...ezt élveztem...
Lassan áttért a kulcscsontomra és a bő póló miatt ami rajtam van, nem volt nehéz dolga hozzá férni. Ott is hagyott rajtam pár nyomot, majd a telefon csörögni kezdett, így Jungkook idegesen hajolt el tőlem és vette fel.
-Szia Minho...Hát nem a legjobbkor...Nem...Jó, szia. -tette le végül, de közben én felültem az ágyon.
-Öhm... Fel...felöltözöm. -mondtam, mire Kook egy aprót bólintott, majd ő is öltözni kezdett.

-Tae... beszélhetünk? -kérdezte miután mind a ketten már felöltöztünk, én pedig bólintottam egyet, majd leültem mellé az ágyra.
-Szóval az van, hogy többet érzek irántad, mint szabadna. -mondta ki a szemembe nézve, én pedig nem tudtam, hogy hirtelen mit reagáljak.
Igazából én nem tudom, hogy érzek iránta. Szeretek vele lenni, szeretem mikor hozzám ér.
-Én...
-Jó oké, értem. Nem is kellett volna elmondanom. Elbasztam vele mindent.
-Jungkook...
-Hagyjuk Tae. Sajnálom én... -nem hagytam, hogy tovább mondja, csak az ölébe másztam és kezeim közé fogtam az arcát, majd ajkaira tapadtam, ő pedig teljesen lesokkolt.
-Miért nem hagyod, hogy végig mondjam amit akarok?
-Én...te... szóval... -dadogott össze vissza.
-Szeretlek Kookie.
-Én is téged Tae. -mondta, én pedig újra megcsókoltam és most ő is becsatlakozott.
Percekig faltuk egymás ajkait, majd a levegőt kapkodva váltunk el egymástól.
-Lennél a párom? -tette fel a hirtelen kérdést -Nem érdekel, hogy sokkal fiatalabb vagy és, hogy gyakorlatilag a nevelőapád leszek, vagyis vagyok.
-Igen. -mondtam boldogan, mert engem sem érdekel, de... -De Kookie ezt titokban kell, majd tartani, nem?
-Igen, ez lesz a mi kis titkunk. Oké babám? -simított az arcomra.
-Ühüm. -hümmögtem, majd újra ajkait vettem célba és ő bele mosolygott a csókba.
-Annyire jó velem csókolózni? -kérdezte vigyorogva, mire én csak pirulva a nyakába bújtam.
-Imádlak Tae. -súgta a fülembe, amitől megborzongtam, persze jó értelemben.
Ő a derekamra fogott és közelebb húzott magához, így éreztem picit kemény tagját az enyémhez, majd a fenekemhez nyomódni és ez miatt egy halk sóhaj hagyta el ajkaim.
-Ennyire érzékeny vagy? -harapta meg egy picit a fülem miután belesuttogta a szavakat, majd egyik kezét a pólóm alá vezette és oldalam kezdte simogatni.
-Neh. -fogtam a kezére, pedig jól esett amit csinált csak félek ettől az egésztől.
-Jó, nyugi nem bántalak. -puszilta meg az arcom, majd velem az ölében állt fel, így a nyakát átkarolva kapaszkodtam.
-Most hova viszel?
-A konyhába. Csinálok reggelit. -mondta, mire kb olyan fejet vágtam, mint aki most világosult meg.