-Na és mikor mondjátok el a csapatnak? - jött a kérdés Ryuutól.
-Még nem beszéltünk erről sokat. De nem akarjuk még elmondani. Majd szépen lassan rájönnek. Vagyis gondolom. - nevettem picit kínosan. - Amúgy srácok. Ráértek hétvégén? Elmehetnénk valahova.
-Te még nem is tudsz róla? - kérdezte Yuu.
-Miről?
-Tokyo-ba megyünk edzőtáborba. Pénteken indulunk és vasárnap jövünk. Még lesz egy ilyen tábor októberben aztán kezdődik a nemzeti. - mondta Yuu hatalmas mosollyal az arcán.
-Edző tábor? És kik lesznek ott? - picit össze voltam zavarodva.
-Ott lesz a Nekoma meg a Fukurodani meg a.... - kezdte el sorolni Tanaka de közbe vágtam.
-Fukurodani? Nincs náluk véletlenül egy olyan játékos, hogy Akaashi Keiji?
-Dehogynem. Ő a feladójuk. Nagyon jó játékos. Honnan ismered? - jött a válasz Yuutól.
-Alsó középben három évig padtársak voltunk. Mondhatni ő volt a legjobb barátom miután elköltöztünk. De azóta nem láttam, mióta befejeztük az alsó középiskolát.
-Hát most látni fogod. - mondta Ryuu.
Egy kis beszélgetés után realizáltam, hogy mennyire elment az idő és gyorsan hazamentem. A lehető leggyorsabban megírtam a házimat majd felhívtam Keit.
-Sziaaa Kei. Mizu?
-Hello Chibi-chan. Semmi különös. Öhmm... Nem baj, ha elmondtam Yamaguchinak? Ő a legjobb barátom és...
-Nyugi én ma voltam Noyánál. És ott volt Ryuu is. És elmeséltem nekik a dolgokat. A csapat meg majd szépen lassan rájön. De ha nem akarod elmondani nekik vagy valami akkor nem muszáj.
-A csapat előtt is ugyan olyan leszek veled, mint amikor ők nincsenek itt. Szeretlek Chibi-chan. - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Én is szeretlek Kei. De elég késő van már. Megyek zuhanyozni aztán alszok szerintem.
-Én is így fogok tenni. Aludj jól. Szia Keiko.
-Szia Tsukkkkiiiiii.
Miután letettük pontosan azt csináltam amit mondtam Keinek a telefonba. Elmentem zuhanyozni aztán lefeküdtem aludni. Reggel szokásosan Yuu ébresztett. Felöltöztem majd mentem a konyhába. Egy kis reggeli beszélgetés után el is indultunk. Az iskola kapujában várt Kei és Yamaguchi. Mivel Yamaguchi és Yuu is tudják ezért oda mentem Keihez, megöleltem majd ő nyomott egy puszit ajkaimra.
-Jóreggelt Kei.
-Jóreggelt Chibi-chan.
-Nyem vagyok Chibi-chan! - vágtam be a durcást, de hamar elnevettem magam...
A nap hamar eltelt és az edzés is egész jó volt. Kézen fogva sétáltunk Tsukkival addig az elágazásig, ahol ők leválnak Yamaguchival. Elköszöntünk majd mentünk tovább Noyával.
A hét hatalmas gyorsasággal telt el. Eljött a péntek. Kiderült a héten, hogy pénteken kora reggel indulunk. Tehát most éppen 4:27 van és végre ide is ért az utolsó csapattag is, tehát indulhatunk. Izgatottan várom, hogy milyen lesz ez a három nap.
Amikor oda értünk a Nekoma csapata fogadott minket. Tanaka egyből oda ment egy punkos hajú sráchoz, aki úgy nézett ki mintha menten elsírná magát.
-Ryuuu. Már HÁROM gyönyörű menedzseretek is van? - bőgött a srác Ryuu vállára támaszkodva.
-Pontosan Tora! Ő az új menedzserünk. - húzott oda a fiú. - Aoike Keiko.
YOU ARE READING
Fallin' for a Libero (Nishinoya Yuu ff.)
FanfictionAoike Keiko felső középiskola második évében átjelentkezett a Karasuno középiskolába. Amint belél első nap az osztályba egy olyan személlyel találja szemben magát akit általános után ott kellett hagynia egy költözés miatt.... -Whaaa Noya-san! Miért...