mi már nem csak barátok vagyunk.. /dnf/

Szülinap?

* dream szemszöge *

Arra ébredtem, hogy földet ért a gép. Ott voltunk Londonban. Mikor ezt realizáltam, kipattantak a szemeim és felráztam Nicket, hogy úristen itt vagyunk, mire õt álmosan pislogott rám. Kérték, hogy szálljunk le a repülõrõl, ezért lerángattam a még félig alvó Nicket a géprõl, és szinte euforikus állapotban az adrenalintól, odavezettem a csomagjainkhoz. Az egyik legnagyobb félelmem az volt, hogy elkeveredik a csomagunk, de ez szerencsére nem történt meg.

A reptéren kaotikus állapot uralkodott, mindenki rohangált mindenhova, tõlünk, hiába volt az arcom ismeretlen mindenki számára Sapnapet felismerték, és képet kértek tõle (a hírnév átka xhdhdgic) egyszóval hatalmas volt a felfordulás. Mikor végre kikerültünk a tömegbõl, kimentünk a reptérrõl. Nem tudom meddig álltam leesett állal Londont bámulva de pár perc biztos eltelt. Irigyeltem mindenkit aki ott lakik. Nickkel felszálltunk egy buszra ami a hotelünkhöz vitt minket, és útközben felhívtuk a fiúkat, hogy ideértünk (Gogyn kívül természetesen) és úgy beszéltük meg, hogy a hotelnél találkozunk miután Sapnappel lepakoltuk a cuccainkat.

- Ja és még egy fontos dolog. A dreamnotfound shippereknek igazuk lett..- Mondta Nick mire majdnem megütöttem.

- Mitcsinááálsz??? - kérdeztem tõle halkan de a többiek ezt úgysem hallották volna mivel elkezdtek ordibálni a vonal másik felén

- Jó ha nem kell titkolni nem? - kérdezett vissza mosolyogva mire csak megvontam a vállam.

- Hallod Dream tiszta vörös vagy! - szólt Tommy mire még én is elröhögtem magam.

- Ilyen ez a szerelem - piszkálódott tovább Nick mire már csak megforgattam a szemem.

A többiek még röhögtek egy sort azon, hogy milyen vörös vagyok, és elmondták, hogy jön majd a "nagy szülinapra" Quackity is, ezután letettük a telefont, és nemsokára meg is érkeztünk. Útközben leszakadt az ég szóval a bõröndünket ráncigálva magunk után rohantunk be a hotelbe, ahol mikor beestünk kissé furán néztek ránk az emberek, fõleg, hogy a hallban Sapet többen is felismerték úgyhogy ez igy eléggé kínos volt. Miután becsekkoltunk néhányan kértek tõlünk képet, mármint Nicktõl mivel rólam nem tudták ki vagyok. Becuccoltunk a szóbánkba és megvártuk amíg elállt az esõ és lementünk a hotel elé ahol már ott voltak a többiek.

Miután kellõen kiörültük magunkat, hogy végre megtörtént a nagy találkozás, és a többiek elcsodálkoztak az arcomon, elindultunk Gogshoz. Mivel Tommy és Wilbur már járt nála ezért õk tudták hogy hol lakik, úgyhogy õk navigáltak. Mikor odaértünk a többiek kiszálltak de én még vártam a kocsiban, hogy meglepetésként érje, hogy én is ott vagyok.

A többiek kiszálltak és beköszöntek, én csak csodálva figyeltem leginkább Õt aki miatt jöttem, és néztem a gyönyörû arcát, és azt, hogy Õ egyszerûen tökéletes. Egy mondatra kaptam fel igazából a fejem, mikor Gogy ezt mondta

- Clay nem jött? - kérdezte, és mintha csalódottságot vettem volna észre abban a gyönyörû szemében. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy most tényleg csalódott mert szerinte nem jöttem? Amint ebbe belegondoltam, azzal a lendülettel kiszálltam a kocsiból, még mindig õt nézve. George mikor a kocsiajtó kinyílt még nem vette észre, de mikor megálltam Nick mögött, szó szerint eltolta maga elõl Nicket és hozzám rohant és szorosan megölelt. Visszaöleltem, és a hasamban felébredt több ezer pillangó, és a szívem hevesen kezdett verni, az arcom egy paradicsom színét vehette fel és a fellegekben éreztem magam. Éreztem a gyomromban (mivel kb ott van a szíve nekem), hogy felgyorsult a szívverése. Mikor felnéztem, csak hat rám vigyorgó fejet láttam mire megráztam a fejemet és eltoltam kicsit magamtól Gogyt.

* george szemszöge *

Nem tudom meddig álltam ott Clayt átölelve, másodpercek, percek, de legszívesebben örökké álltam volna ott Õt átölelve. És ez a gondolat megerõsítette azt amíg idáig mindig megkérdõjeleztem magamban. Szerelmes vagyok a legjobb barátomba, Dreambe.

Eltolt magától és a szemembe nézett amitõl a hasamban lévõ pillangók agresszíven csapkodni kezdtek mintha csak ki akarnának szabadulni onnan.

- Boldog szülinapot Gogs! - mondta halkan mire ismét megöleltem.

- Köszönöm - suttogtam a mellkasába és éreztem, hogy a szíve mindjárt kiugrik a helyérõl. Vajon õ is azt érezné amit én?

Sziasztok, igaz, hogy reggelre igértem a részt de mint bármikor máskor most sem sikerült megírnom akkorra, de cserébe ez a rész elég hosszú lett, de a továbbiakban inkább nem mondom, hogy mikorra teszek ki részt mert biztosan nem fogom betartani :/