Nirvana, a galoppló-1 ✔

19. fejezet

Lili ijedve kapta a telefonját a füléhez, apukája szólt bele a készülékbe.
- Szia Lili! Hol vagy? Kellenél.-kezdte Gyula.
- A tribünön ülök! Valami történt? Baj van?-válaszolta az ijedt lány.
- Rendben! Nem, nem történt semmi baj. Viszont gyere az istállókhoz. Felvezetel egy lovat. Siess!-szakította meg a hívást Gyula.
Lili megnyugodva sóhajtott, majd fel állt és  sietősen elhagyta a lelátó területét. A zöld színben pompázó istálló előtt megállt, pont ott ahol apukája említette. De Gyula nem volt a helyszínen. Hanem Dominik közelített felé. Lili furcsállta a helyzetet, sohasem találkozna pont vele, méghozzá négyszemközt. Ott maradt ahol volt, nem mozdult egy tapodtat sem. Szépen megvárta mit akar.
- De rég láttalak Lili! Hogy vagytok?-kérdezte trécselős kedvel.
- Mond, mit akarsz? Nem vagyok beszélgetős kedvemben.-válaszolta harsányan Lili.
- Mégis majd nem egy órát beszeltél Gergővel!-nevette el magád kínosan Dominik.
- Mert őt legalább tényleg régen láttam.-bökte oda a lány, teljesen jogosan.
Erre Dominik semmi jó beszólást nem tudott nyújtani, így elkerülhetetlen maradt a kínos csönd. Lili válaszolt a kérdésére:
- Kösz, a kérdést. Megvagyok.-Lili a cipője orrát bámulta, majd felemelte a fejét, mert apukája még mindig nem került elő.
- Kit keresel?-érdeklődött barátságosan Dominik.
- Aput, azt mondta vár rám egy feladat.- sóhajtotta a fáradtan.
- Jaa, de azt nem említette hogy Ő nem lesz itt?
- Nem, miért?-furcsállta a dolgot Lili.
- Mert én vártalak itt, hogy odavezesselek Kristályhoz.-mosolygott egyet Dominik.
- Öhm, oké. Akkor menjünk.-tűrte egyik hajtincsét a füle mögé zavarában.
A hét tinédzser együtt indult el Kristály bokszához. A zöld ajtón belépve minimum 10 fokkal hűvösebbe helyre érkeztek.
Kristály egy fekete, egy lámpás jegyű fiatal kanca volt. Néha ideges, néha bátor vagy vakmerő, néha pedig tündér volt.
Pont mint Lili. De sajnos nem Gyuláék tulajdonában állt, hanem Lászlóék istállójában nevelkedett.
- Azért vezeted fel, mert lehet a tiétek lesz. Szeretném ha tudd hogy milyen is a természete, versenyben és amikor a bokszban áll.- mondta ki hírtelen Dominik, amikor Lili bement Kristályhoz.
- Hogy mii? Tessék?-értetlenkedett Lili.
- Ahogy mondom. Ha mi veszítünk akkor a tiétek lesz, mert mi őt tettük fel .-szólt lemondóan a fiú.
- De mi két lovat is feltettünk ! Vagyis nem dehogy, nem mi, hanem László parancsolta azt. Ez így nem fair!!szólt dühösen a fiatal lány.
- Igen, tudom. László nem engedett senkiből. Kristály a legrosszabb lova, mind közül.-sóhajtott meggyötörten Dominik.
- És mi meg adjuk oda csak úgy kér rohadt jó lovunkat!! Na, azt már biztosan nem.!-üvöltötte Lili a sírás határán.
- Hé! Nyugi, tudom hogy nyerni fogtok!-bátorította Lilit.
- Haaa? Te nem nekik szurkolsz hanem nekünk? Ezt meg mire véljem?- kérdezte meglepetten.
- Nem szeretnék azoknak a barom arcoknak szurkolni, ahogyan a lovakat edzik Alagon, az felháborító. Meg sem érdemlik, hogy istállójuk legyen.-szólt erőteljesen Dominik.
Lili erre nem válaszolt semmit, nem azért mert esetleg rosszul hallotta. Tökéletesen hallott mindent. Csak még nem jutott el az agyáig. Lehet Dominik meg változott? Esetleg tényleg ugyanaz a Dominikot láthatom, mint három hónapja? Kérdezte magától a lány. Vajon tényleg sikerül neki?
Kristály horkantott egyet, mintha jelezné, hogy jön valaki. És igen, a nyerget hozták Kristály számára. Mivel Lili vagy ezerszer nyergelt már, ezért neki adódott az a lehetőség, hogy felnyergeljen. Kicsit maceránsan ment, egy-egy apró mozdulatnál be segített Dominik, de a lány szinte hibátlanul felnyergelte a patást.
Hamarosan Kristály futamára kerül sor. Már eltelt majdnem egy óra mióta az istállóknál vannak. Úgy elrepült az idő, hogy észre sem vették, hogy Kristály futama hamarosan elkezdődik. Még hátul az istállók közelében járkáltak, hogy lenyugtassak az ideges lovat. Pár perc elteltével megettek is a jártatóba. A nézők a kerítés mellett nézték a lovakat. Pár ember már fogadott is  a kedvencükre. Kristály nem számított jó esélynek,  nem is az volt a gond, hanem hogy ennyire ideges. Dominik is furcsállta. Ugye amikor ő nekik dogozott egy csomószor látta, munka közben, az istállóban, néha-néha még verseny előtt is. De ennyire még sohasem volt ideges.  Lili is furcsállta, nem ismerte a lovat, de ennyire, Kristályon kívül senki sem volt ideges. A zsokék már megérkeztek a jártatón belüli füves részre. Itt szokták megbeszélni , hogy milyen a ló, mennyire ideges és hogy hogyan startoljon, a befutó egyenesben kívülről vagy belülről támadjon a vezető kettősre.
A harang megszólalt egyesével felpattantak a nyeregbe a lovasok. Kristály nyergébe Pap Tamara került, Lászlóék  állandó lovasa. Lili nem nagyon volt vele sem beszélő viszonyban. Inkább sehogy. Így nem beszélgettek. Még mentek két kört, a kikentre következett. Ami végzetes lett...
Pap Tamara beindította lovát, Kristály úgy belekezdett az őrült galoppba, hogy a lelátó előtt, egyszerűen elcsúszott a gyepen. Ledobta lovasát. Pap Tamarának nem történt semmi baja. Viszont Kristály életét vesztette. Jött a mentő autó, a fekete "függöny". Lili rögtön oda sietett Kristályhoz. Dominikkal egyetemben.
A mentősök sajnos nem tudták meg menteni az életét. Azt mondták valamit adtak neki, amit a szervezete nem bírt. Fel adta a küzdelmet. Lili és Dominik egymásra néztek, úgy arra a személyre gondoltak. Lászlóra...