Nirvana, a galoppló-1 ✔

21. fejezet

Mazsi győzelme után mindenki boldog volt. Még Dominik is, aki pár héttel ezelőtt még Lászlónak és Györgyinek szentelte a botját. Ám, ma már az a vélemény teljesen megfordult Liliék irányába.
- Gratulálok a győzelemhez!-gratulált Dominik, majd belépett Mazsi bokszába, ahol Lili tevékenykedett a hátas körül.
- Köszönjük!-mosolygott a lány.
- Szép eredménye lesz a Ligán. Lehet küzdhet az Év lova címért.-haladt előre az időben.
- Igen, lehet rá esélye, de az még igen messze van. Addig bármi változhat. De mi ennek a győzelemnek is nagyon örülünk.-hadarta Lili.
- Persze, tudom, hogy messze van. Egyenlőre én reménykedem, hogy ez így lesz!-szögezte le a fiú.
- Na, és kire fogadsz a következő futamba?-kérdezte témát váltva Lili.
- Nos, ezt még nem tudom, lehet nem is fogadok most hanem majd Step by Stepre.-vetette fel az ötletet Dominik. Ezen Lili kellőképpen meglepődött, mert azt hitte, hogy teljesen más, jobb esélyt képviselő lóra teszi le a voksát.
- Én azt hittem a favoritra fogsz fogadni, ez meglepett.-döbbent le Lili.
- Nem, most az egyszer kivételt teszek.-mosolyodott el a fiú. Közben Gergő is megérkezett gratulálni.
- Jaj, azt hittem egyedül vagy Lili.-direkt megnyomta az egyedül szót, hogy Dominik észre vegye magát, hogy kettesben szeretne Lilivel maradni. Dominik egy tapodtat sem mozdult meg. Ő volt itt előbb.
- Csak gratulálni szerették. Gratulálok nektek! Csodálatos eredményre tettetek szert.-mosolyodott el Gergő. Dominik meg a nevetését alig bírta visszatartani, olyan gáznak érezte a szituációt.
- Köszönjük szépen.-mosolyodott el a lány is.
- Semmi puszi vagy ilyesmi?-kérdezte döbbenten Gergő.
- Nem érek rá, dolgozom Mazsi körül, ha nem látnátok. Ideges vagyok, mert lehet hamarosan meg kell válnom Nirvatától és persze Narancsvirágról is, mi meg nem kapunk semmit ha nyerünk. Nem vagyok puszilgatós kedvemben.-hadarta idegesen az aprócska lány.
- Értem . Akkor én már nem is zavarok. Neked sem kéne.-intézte szavait Dominik felé.
- És te miből gondolod, hogy parancsolgats nekem?-kérdezte Dominik.
- Csak Lili megkért diszkréten, hogy ne zavarjuk, mert dolga van.-válaszolt Gergő.
- Ugyan már, én eddig segítettem neki, te meg mit csináltál? Semmit! Na akkor szia!-emelkedett fel a hangját Dominik.
- Figyelj, ha te nem mentél volna azokhoz a hülyékhez, nem lett volna az, hogy most halálra izgulja magát, mert lehet , hogy elfogja veszíteni szeretett lovait.-ordította már Gergő.
- Shhh. Nyugi Mazsi.-nyugtatgatta a lovat-, befejeznétek végre? Így csak rontjátok a helyzetet ezzel, mellesleg a lovak meg ijedtek ettől a hangnemtől. Halkabban lehet veszekedni és kint!!-hadarta a még mindig ideges lány.
A két fiú távozott a lovak bokszaitól és már a lovak sem féltek. Lili még mindig hallotta, hogy rajta veszekednek, bár a fiúk az nem tudhatták, hogy Lili ezt még hallja. Jobban belemerültek a vitába egy teljesen más témát hoztak fel.
- Ha Te tudnád, hogy Lili mit élt állt, akkor nem tetted volna ezt, de neeem, neked a saját fejed után kellett szaladnod!! Máshogy kellett volna történnie vele! Most nagyon boldogtalan!!-szólt dühösen Gergő.
- Mi van? Igen, lehet máshogy kellett volna történnie ennek az egésznek , de ne hibáztass engem csak azért, mert a kis lelked szerelmes!!-szólt vissza döbbenten Dominik. Lili tudta, hogy Gergő már elég rég óta belé van bolondulva, de ő csak barátként tekintett rá.
- Mintha te nem lennél szerelmes lélek! Lenyúltad Lilit!! És ez felháborító!!-kérte ki magának Gergő.
- Dehogy nyúltam le! Jó bevallom szeretem, de Lili csak barátként tekint rám!!-mondta teljesen őszintén, Lili biccentett egyet, hogy teljesen igaz amit Dominik állít.
- Na, ja, rám is.-nevetett fel kínosan Gergő.
- Befejeztétek vagy még mindig marcangol titeket a bűntudat?-lépett ki az ajtók mögül Lili.
- Te hallottál mindent??-kérdezte előszőr felrázva magát a döbbentettől Gergő.
- Jól, és érthetően.-nevetett fel Lili.
- Na, viszont nekem még mindig dolgom van. Ezt pedig-mutatott magára-, majd én eldöntöm, hogy akarok-e kapcsolatot vagy sem.-azzal a lendülettel pedig hátra fordult és elindult az istállók irányába. Step by step istálló állása felé szedte a lépteit.
- Ezt aztán jól megkaptuk.-nevetett fel elsőként Dominik.
- Igen, sajnos. Sohasem leszek neki elég jó.- nyelt egy nagyon Gergő.
- Veled ellentétben én nem sajnáltatom magam. Lehet úgy akarta az élet. Nem akarok én így nagyon lelkizni, nem az én stílusom. De ez így nem lesz jó, ha állandóan ezt csinálod magaddal. Örülj, hogy egyáltalán beszélhetsz vele. Rám azért még mindig haragszik, nem is kicsit.-zárta le az érzelgős részét a beszélgetésnek.
- Jó, de akkor is, olyan fura ez így.-mosolyodott el szomorúan.
- Tudom, tudom. De ha esetleg téged választana akkor én is boldog leszek, ha ő boldog én is az vagyok.-szólt egyszerűen Dominik.
- Van benne valami.-helyeselt a fiú.
Lili a fogadott ló állása előtt megállt egy kicsit, egy jó nagy sóhajt követően belépett a hűvös helységbe. A patás nyugodtan állt az egyik sarokban, nyoma sem volt a verseny előtti izgalmaknak. Nirvanára emlékeztette, Step by step is egy nyári fekete színű kanca volt, sörénye szépen gumóba voltak fonva.
Gyönyörű állat.-gondolta magában a lány.
Mivel még nem nagyon ismerkedtek össze, a ló érdeklődve hegyezte fülét Lili irányába, fejét is felé fordította.
- Szia paci, remélem ma jól fogsz futni.-nyújtotta ki tenyerét.
A telivér lassan közeledett a lány felé, bele-bele szagolgatott a kitárt tenyerébe, s megbizonyosodott abban, hogy nincsen semmi félni valója, így megengedte, hogy a füle mögött megvakargassa.
- Komolyan, mint Nirvana.-nevetett fel Lili.
A ló prüszkölt, mintha ismerné a kiscsikót, ám mind csak ámítás. Sajnos nem ismerete az apró csikót, még nem találkoztak soha.
- Hamarosan futsz egy nagyot paci, le kellene győznöd Brigham-ot, tudom, nehéz feladat lesz. De ha nem nyered meg én elveszítem Nirvanát és a lovamat. Lehet gyerekes, hogy most neked beszélek, de hátha megérted.-nevetett fel Lili. A telivér mintha meg érette volna, hogy Lili mit mondott fejét fel-le mozgatva mosolyt csalt az ideges lány arcára. Lehet tudta, hogy mi forog most kockán.
- Rendben! Akkor bízok benned! Nyerd meg ezt nekem és magadnak is!!-puszilta meg az orrát Lili.