A Nagyúr lánya, Sabrina Denem-Dursley a Roxfortba érkezve apja csínyeit próbálja megakadályozni. Voldi sosem tud haragudni egyszem lányára, de egyikük sem adja fel céljait. Sabrina még a Kis Kiválasztottal, Neville Longbottommal is összebarátkozik...
- Nagyuram, tehát a döntésed végleges? - kérdezte a fiú.
- De még mennyire, hogy végleges - felelte egy fagyos hang. - Másik hű szolgámmal együtt fogsz segédkezni Longbottom győzelmében a Tusán. És persze gondoskodsz róla, hogy ne jusson tudomására az egésznek se ő, se a lányom. Nem tudom, azért férkőzött-e a fiú bizalmába, hogy az én terveimet segítse, vagy valóban kötődik-e hozzá...
- Neville Longbottom nélkül is véghezvihetnénk a dolgot, kegyelmes uram - szólalt meg egy harmadik, cincogó hang.
- Megmondtam, Féregfark: jó okom van rá, hogy Longbottomot használjam, és nem fogok lemondani róla. Tizenhárom évig vártam. Néhány hónapon már nem múlik. Ami a fiú megközelítését illeti, bízom a tervem sikerében. Csendben, feltűnés nélkül fogod tenni a dolgod; legszívesebben magam csinálnám, de sajnos jelenlegi állapotomban... Ne légy kishitű, Féregfark, hisz már csak egyetlen akadályt kell elhárítanunk, és szabad az út Neville Longbottomhoz. Nem várom el tőled, hogy mindent egyedül csinálj. Látod, hűséges szolgáim fia is csatlakozott hozzád...
- Én is hűséges szolgád vagyok! - vágta rá Féregfark, árnyalatnyi sértődöttséggel a hangjában.
- Féregfark, nekem olyan ember kell, akinek helyén van az esze, és akinek hűségében tökéletesen megbízhatok. Sajnos te egyik elvárásnak sem felelsz meg, ifjú szolgámmal ellentétben.
- Nagyuram - szólalt meg a fiatal fiú felbátorodva, még jobban kihúzva magát. - Fenn áll még, hogy nekem szánod a lányod kezét? - kérdezett rá merészen.
- Téged szánlak a lányomnak, nem fordítva, ezt jegyezd meg! Kénytelen leszek férjhez adni, mielőtt az egyik véráruló Weasley, vagy ne adj' Merlin, Longbottom mellett köt ki! Nem, ezt nem hagyhatom...
- Kegyelmes uram, biztos nem lenne erre alkalmasabb jelölt? - vetette fel Féregfark.
- Csak nem magadra gondolsz, Féregfark? Ezt meg se hallottam! - nevetett fel a Nagyúr. - Bár vannak más aranyvérű, nemes származású halálfaló fiúk is... azonban csak egy van, aki önszántából segítségét nyújtotta, és hűsége töretlen. Ő pedig épp itt áll melletted, Féregfark. Jól nézd meg, mert ez a fiú egyszer még a lányom oldalán fog uralkodni feletted.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A Hermelindomb megmászása nehéz és kimerítő feladatnak bizonyult. A sötétben minduntalan megbotlottak az alattomos nyúlüregekben, vagy épp megcsúsztak egy-egy nedves, fekete fűcsomón. Dudley az oldalát szorongatva zihált, Harry pedig a szemüvegét törölgette a melegítőfelsőjében, mikor felértek a dombtetőre.
- Egész jó időt futottunk, még maradt tizenöt percünk - pillantott a karórájára James. - Már csak a zsupszkulcsot kell megtalálnunk. Gyertek, fésüljük át a dombtetőt...
Még két perce sem keresgéltek, mikor kiáltás hasított a levegőbe:
- Erre gyertek, James! Gyertek ide, mi már megtaláltuk!
