- Te mit üvöltözöl itt az éjszaka közepén? - szűrődött ki az egyik szobából Harry ingerült hangja.
- Csak nagyon rosszat álmodtam - felelte Ron zaklatottan, mire Brina csak vigyorogva folytatta útját fölfelé a lépcsőn, Pitonnal a nyomában.
- Igen, na és mi a faszt álmodtál? - kérdezett vissza Harry, beletörődve, hogy már úgysem tud visszaaludni.
- Azt, hogy itt van Brina - felelte a Weasley-fiú, mire a lány, akit mintha csak megidézett volna, kis híján elröhögte magát. Felnézve Perselusra, látta, hogy az ő szája sarkában is mosoly bujkál.
- Igazán? És ezért képes voltál fölkelteni? - panaszkodott Harry.
- De álmomban azt mondta, itt van Piton is - felelte Ron.
- Na jó, mondjuk akkor az tényleg szar álom volt - vágta rá a Potter-fiú, mire az említett professzor felhorkant. Brina ezt még mulatságosabbnak találta, és a szájára kellett szorítania a kezét, hogy ne nevessen fel. Ekkor már a lépcsőfordulóban voltak, és szemtanúi lettek annak, ahogy az egyik szomszédos szobából nem más ront ki, mint a pizsamás Fred Weasley.
- Ki a bánatos... - tépte fel Harry és Ron szobájának ajtaját. - Mi a faszt üvöltöztök? Hát nem lehet aludni tőletek baszdmeg! - ordított rá a két fiúra.
- Bocs, csak rosszat álmodtam - vágta rá Ron zaklatottan.
- És ki a faszomat érdekel? Inkább menjél, aztán álmodd tovább! - válaszolta csípőből Fred.
- Fred, kussoljál már! - csendült fel az egyik, szintén ezen a folyosón lévő szobából Bill ordítása. Ekkor már Perselus és Sabrina is a folyosóra ért, bár a háttal álló Fred nem vette őket még észre.
- Most akkor mit csináljak? - hangzott fel Ron panaszos baritonja.
- Gyere és feküdj be mellém, cica! - szólalt meg Brina csábosan, mire egyszerre több dolog is történt. Fred vigyorogva hátrafordult, Piton a szemét forgatva összefonta maga előtt a karjait, Ron pedig a bátyját szinte fellökve rohant ki a szobából, és olyan lendülettel ölelte magához a lányt, hogy még a padlóról is felemelte.
- Tudod, rettentően hiányoztál, Brina - fakadt ki Ron csillogó szemmel, mikor letette a lányt a földre.
- Nekem te nem - vigyorodott el Sabrina, még mindig a fiúba kapaszkodva félig-meddig. - Sőt, tulajdonképpen vérlázítóan hűtlen voltam hozzád, ugye jól mondom, Piton professzor? - kacsintott a bájitaltanprofesszorra. - De mit számít, hiszen téged már úgyse érdekellek... - szavalta drámaian.
- Honnan veszed, hogy már nem érdekelsz? - ütközött meg Ron összezavarodott arccal. Fred röfögve felröhögött, és miután intett egyet a lánynak, már ment is vissza a szobájába aludni.
- Miért? Talán megcsókoltál már? - vonta fel a szemöldökét kihívóan a lány, mire Ron is észbekapott, hogy csak ugratják. Ismét felkapta az immár nevető Brinát, és ezúttal meg is csókolta. A lány szinte nyersen csókolt vissza, nem a benne lévő szenvedély miatt, hanem azért, mert csak így tudta elhallgattatni a kételyeit. Piton hangja szakította félbe őket, mint aki pontosan belelát a lány fejébe, habár az okklumentáció-bűbáj miatt ez lehetetlen volt.
- Nem szívesen zavarom meg a szerelmeseket, de azért kísértem el Dursley-t, hogy megmutassam neki a szobáját - szólt Perselus erélyesen. Brina arcába pofonként csapódott a vezetékneve, amin Piton szólította. Tudta, hogy a többiek előtt nem fogja tegezni, de akkor is rossz volt hallani.
- Halálra rémít ez a fickó - motyogta Ron Brinának, pedig nyilvánvaló volt a tény, hogy még így is meghallja az érintett, aki suhogó talárral indult el a folyosón, nyomában a két, egymás kezét fogó fiatallal. Harry hallhatóan visszaaludt, mivel hangos horkolás hallatszódott ki a Ronnal közös szobájukból.
ESTÁS LEYENDO
Tudsz titkot tartani?
FanficA Nagyúr lánya, Sabrina Denem-Dursley a Roxfortba érkezve apja csínyeit próbálja megakadályozni. Voldi sosem tud haragudni egyszem lányára, de egyikük sem adja fel céljait. Sabrina még a Kis Kiválasztottal, Neville Longbottommal is összebarátkozik...