A mardekárosok nem értették, miért kell visszamenniük a nagyterembe, rögtön azután, hogy vége lett a lakomának. Azonban Dumbledore nemsokára magyarázattal is szolgált nekik, miután McGalagony és Flitwick bezárta a terem összes ajtaját.
- Jómagam és a tanáraitok átkutatjuk a kastélyt. A saját biztonságotok érdekében itt kell töltenetek az éjszakát. A prefektusok őrt állnak az ajtóknál, s a távollétemben az iskolaelsők utasításait kell követnetek... Ha bármi történik, azonnal tudni akarok róla - fordult az igazgató Percyhez, aki láthatóan roppant büszke volt fontos beosztására. - Üzenjetek valamelyik kísértettel.
Dumbledore indulni készült, de az ajtóban visszafordult.
- Majd' elfelejtettem... Ezekre szükségetek lesz.
Hanyagul intett a varázspálcájával, mire a hosszú asztalok mind a fal mellé repültek. Egy újabb pálcasuhintásra piros hálózsákok százai tűntek fel a padlón.
- Aludjatok jól - búcsúzott Dumbledore.
Amint becsukódott mögötte az ajtó, nyomban izgatott zsivaj tört ki a teremben; a griffendélesek beszámoltak társaiknak a történtekről. Brina felkapott egy hálózsákot, és tekintetével griffendéles barátait kereste. Nemsokára ki is szúrta Neville-t a teremben, egy vörös és egy bozontos barna üstök közt. Átfurakodva a diákseregen, eszeveszett tempóban rohant a fiú felé, mert volt egy megérzése, hogy ő került már megint veszélybe. Neville épp abban a pillanatban nézett fel, mikor Brina nekifutásból a nyakába ugrott. Automatikusan átkarolta a lány hátát, miközben az hadarni kezdett:
- Mondd, hogy nem téged akart megölni valaki már megint!
- Szívesen mondanám - motyogta Neville. Brina elengedte őt, és aggodalmasan megtapogatta a fiú arcát, mintha csak meg akarna győzödni róla, hogy valóban itt áll előtte.
- Nyögjétek már ki, mi történt! - mordult fel a mardekáros lány, frusztráltan körbefordulva.
- Sirius Black bejutott a kastélyba, és szétszabdalta a Kövér Dáma portréját, mert az nem engedte be - világosította fel őt Hermione.
- Még szerencse hogy ma jött, mikor egy lélek se volt a kastélyban - sóhajtott fel Brina.
- Aki szökésben van, nem nézi a naptárat - jegyezte meg szúrósan Ron. - Biztos fogalma sem volt róla, hogy halloween van. Különben vacsora közben rontott volna ránk.
- Mindenki bújjon bele a hálózsákjába! - harsogta Percy. - Tíz perc múlva takarodó!
- Szerintetek még mindig a kastélyban van Sirius? - firtatta tovább Brina, ügyet sem vetve a prefektusra.
- Úgy tűnik, Dumbledore nem tartja kizártnak - motyogta Harry.
Körülöttük mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztatott, miközben belemásztak hálózsákjaikba: Hogyan jutott be Sirius Black az iskolába? Képtelenebbnél képtelenebb teóriák hangzottak el: ide hoppanált, berepült az ablakon, álruhában jött be... Hermione és Brina nem győzték maguk közt megcáfolni mindegyiket, társaik ostobaságán bosszankodva. Egyszercsak Draco Malfoyt szúrták ki, amint átugrálva a fekvő diákokon, egyenesen feléjük tart:
- Harry, végre megvagy! - ugrott a szemüveges fiú nyakába kipirulva. - Én annyira félek! Sirius Black bármikor ránk törhet!
- Nyugi, Draco, őrködnek az ajtóban. Meg amúgy is, ha be is jutna, egymagában mit kezdene több száz diák ellen? - próbálta megnyugtatni őt Harry, a hátát simogatva.
- Én itt maradok melletted, Harry, te olyan bátor vagy! - zihálta drámaian a szőke, észre sem véve, hogy Ron erre a szemét forgatja.
Lassan kénytelenek voltak mindannyian belemászni hálózsákjaikba, ugyanis Percynek igencsak fölment a vérnyomása, és pontlevonással fenyegette meg őket. Kis csoportjuk egyik szélén feküdt Draco, olyan szorosan hozzábújva Harryhez, amennyira csak hálózsákja engedte. A Potter fiú mellett Hermione feküdt el, mellette Neville és Ron, aki a lehető legmesszebb telepedett le Malfoytól.
ESTÁS LEYENDO
Tudsz titkot tartani?
FanficA Nagyúr lánya, Sabrina Denem-Dursley a Roxfortba érkezve apja csínyeit próbálja megakadályozni. Voldi sosem tud haragudni egyszem lányára, de egyikük sem adja fel céljait. Sabrina még a Kis Kiválasztottal, Neville Longbottommal is összebarátkozik...