Bakudeku Tiltott szerelem

5.fejezet ,,Mit tegyek?"

Katsuki szemszöge:

(Katsuki): Rendben, mára ennyi! Holnap folytassuk.-csuktam be a könyvet.
(Midoriya): Ka-Katsuki!
(Katsuki):Hmmm?-rá néztem Midoriyára. Megfogta az állam és magághoz húzott. Utána...MEGCSÓKÓLT!!??? Miután levegő hiánya miatt eltávolodtunk. A szemembe néztett és én semmit nem tudtam reagálni. Lefagytam, mint őzike a reflektor fénybe. Pár másodperc után Midoriya törte meg a csendet.
(Midoriya): N-ne ha-haragudj! Inkább felejtsd el!-megfogta a táskáját és elszaladt. Utána akartam szaladni, de nem mozdultam. Egyszerűen el se hiszem, hogy a diákom megcsókólt. Ráadásul nem csak egy diákom, hanem a diákom akibe bele szerettem. Már első látásra bele estem. Ezért is választottam őt, hogy vezessen körbe. Az állatkert után elvesztettem a fejem és meg akartam volna csókólni, de mivel elfutott úgy gondoltam, hogy ő nem érez semmit irántam és féltem, hogy a szülei feljelentenek amiért ,,megakartam erőszakolni" a gyereküket. Természetesen nem tennék ilyet! Az a legundórítóbb dolog a világon. Én csak... elvesztettem a fejem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen bátor és azt, hogy ő is úgy érez irántam, mint én ő iránta. Várj! Megcsókólt! Szóval szeret, de akkor miért futott el tegnap!? Miközben ezen gondolkoztam rá pillantottam az órámra és 16:10!!!?? Te jó ég! Már több, mint 5 perce itt gondolkozok! Haza kell mennem lefürödni és készülődnöm, hiszen ma van a legjobb barátom eskövője! Megígértem, hogy 17:00-re odaérek. Elpakoltam mindent a táskámban és mentem haza. Gyorsan lefürödtem, felöltöztem és indultam a helyszínre. Egy üvegházban voltunk, de nem egy hagyományos üvegházban. Ez hatalmas! Tele egzotikus növénnyel. A diszítés is nagyon szép volt. Két emeletes az üvegház, de stabilan meg van csinálva. Az asztalok ahol lesz a vacsora a földszinten van és felettünk pedig a táncparkett. Ne kérdezzétek, miért nem fordítva van elhelyezve a két tér. Én se tudom, de ez a haverom esküvője. Nem pedig az enyém. Az üvegház melett van az oltár, ahol a boldog pár összeköti az életét egész életre. Kicsit meszebb van egy kisebb svédasztal és italok a megérkező vendégeknek.

(Kirishima): Csá Bakugou! Még épp időben!-össze pacsizott velem.
(Katsuki): A lényeg, hogy itt vagyok!-mondtam mosolyogva.
Kirishimával általános iskolában találkoztam. Azóta legjobb barátok vagyunk. Azt is mondhatom, hogy együtt nőtünk fel. Ő is 24 éves, mint én. A menyasszonyát Minának hívják, ő egy évvel idősebb Kirishimánál és tőlem.
(Kirishima): Hé! Te vagy a tanum! Igaz, hogy egy óra múlva kezdődik a szertartás, de azért nyugodtabb vagyok, ha korábban itt vagy.
(Katsuki): Nyugi, itt vagyok! Inkább az a kérdés, hogy a menyasszonyod meg van még vagy már elszökött?-kérdeztem nevetve.
(Kirishima): Nagyon vicces vagy! Amúgy épp készülődik. A lányok segítenek nekik megcsinálni a sminkjét.
(Katsuki): Látom már nagyon izgulsz!
(Kirishima): Majd, ha neked lesz esküvőd, majd én is viccelődni fogok veled.
(Katsuki): Khm!-jeleztem ezzel, hogy észhez térjen, mivel tudja, hogy a fiúkat szeretem és, hogy nekem sosem lesz esküvőm.
(Kirishima): Ohh! Bocsi! Elfelejtettem!-nézett, mint egy kis kutya, aki tudja, hogy rosszatt csinált.
(Katsuki): Semmi baj! Éhen halok, szóval megtámadom a svédasztalt.-mutattam az asztalra.
(Kirishima): Rendben, de ne edd magad tele!-mondta hangosan nevetve.-Majd később beszélünk! Üdvözlöm a vendégeket!-ordította, mert a zene miatt alig lehet hallani a másikat, csak akkor, ha ordítunk egymással. Nem is értem, hogy miért nem  halkítják le a zenét, hiszen ilyenkor mindenki beszél a másikkal. Elment és üdvözelte az új vendégeket, akik most jöttek. Eltelt az egy óra. Mindenki a helyén volt, már csak a menyasszonyt vártuk, hogy megjöjjön. Elindult az a bizonyos zene, ami minden esküvőn szokott lenni mikor jön a menyasszony. Mina nagyon szép volt. A rózsaszín haja szép kontyba volt és egy egyszerű, de gyönyörű esküvői ruhát viselt. Kirishima el is sírta magát miután meglátta Minát. Lement a szertartás. Minden nagyszerűen sikerült. A nap is szépen sütött. Egyszerűen gyönyörű volt a naplementében a szertartás. Utána mentünk enni. Bőséggel volt étel és az esküvői torta is nagyon szép volt. Ez után a boldog pár elment fotózkodni bent is és kint is. Már egy ideje elkezdődőtt a mulatság és Mina is átöltözött menyecske ruhában. Térdig ért a ruha neki és a háta teljesen ki volt vágva. Ebben a ruhában is gyönyörű volt. Kirishima büszke lehet a feleségére. Elkezdődőtt egy zene, amit Mina imád és a barátnői is. Szóval ők elmentek táncolni, addig pedig én Kirishimával kimentem a teraszra a kezünkben egy üveg sörrel és elkezdtünk beszélgetni.

(Katsuki): Na haver, milyen férjnek lenni!?
(Kirishima): Hahaha...Még egy napja se vagyok, majd egy év múlva kérdezd meg, de amúgy nagyon jó! Enyém a világ legszebb nője!-mondta büszkén.-Na, de ne csak rólam beszéljünk! Inkább mesélj mi van veled mostanában? Milyen az új munka helyed?-kérdezte kíváncsian.
(Katsuki): Nagyon jó! Kedvesek a kollégák és a diákok is. Nagyon jó híre van és meg is értem, hogy miért. Nagyon jó ott tanítani!-mondtam lelkendezve.
(Kirishima): Ezt örömmel hallom!-mondta boldogan.-Ééééss...Van valaki a láthatáron?
(Katsuki): Ami azt illeti van.-mondtam félve.
(Kirishima): És ezt csak most mondod? Mesélj!-csillogó szemekkel várta a beszámolómat.
(Katsuki): Háááát....-elmeséltem mindent Midoriyáról. A megismerkedésünk napjától a ma délutáni korrepetálásig.
(Kirishima): Hát ez nagyszerű! Nagyon szerethet, ha ennyire bátor volt. Én téged nem értelek, hogy te mit tökölsz? Értem én, hogy lefagytál a csóktól, hiszen ez nem mindennapi dolog, hogy a diák letámadja a tanárát.-mondta egy kicsit hangosan a zene miatt.
(Katsuki): Shhhh... Halkabban!-fogtam be a száját.-Még szép, hogy nem tettem semmit. Elöszőr is lefagytam, másodjára pedig ez nem helyes!
(Kirishima): Bocsi!-vette el a kezemet a szájáról.-Mégis mi a nem helyes? A kettötők szerelme? Értem, hogy te egy tanár vagy és ő pedig a diákod, de nincs nagy kor különbség. Mennyi is 7 év?
(Katsuki): Igen.-válaszoltam az utolsó kérdésére.-Mit tegyek Kirishima?-kérdeztem őt kétségbe esetten.
(Kirishima): Figyelj! Szeret téged és te is őt! Egyszerűen jöjjetek össze és kész! Nem értem, miért bonyolítod meg ennyire!?
(Katsuki): Azért, mert...
(Kirishima): Nem leszel örökké a tanára Katsuki! Pár év és végez! Az után már nem lesztek tanár diák viszonyban, hanem hétköznapi két pasi.-szakított félbe.-Egyébként is nem kell az egész világnak elmondani, hogy ti együtt vagytok.
(Katsuki): Azt mondod, hogy titokban legyen a kapcsolatunk? Ez veszélyes, ha lebukunk akkor Midoriya és én is sokat fogunk veszíteni. Én például az állásomat. Midoriyát pedig ki is rúghatják!
(Kirishima): Akkor szenvedj, de ne csodálkozz, ha Midoryát lecsapja valaki a kezed alól! Nemhogy inkább elmondanád, hogy mit érzel iránta és lennétek boldogok. Szegényt sajnálom! Ott ültél, mint egy darab fa és holnap nem is mész dolgozni. Tuti, hogy ki lesz holnap és azt gondolhatja, hogy utálod. Holnapután tedd jóvá!
(Katsuki): Hogyan?
(Kirishima): Mondtam már! Állj elé és mondd meg neki, hogy szereted! Légy férfi! Kíváncsi vagyok, hogy milyen ez a Midoriya, aki a legjobb barátomból egy kis őzikét varázsolt.-mondta nevetve.
(Katsuki): Jól van már! Nem elég a szivatásomból mára ennyi?
(Kirishima): Oké, oké! Befejeztem! Igyál még!-vissza ment a feleségéhez táncolni.
Megfogadtam Kirishima tanácsát és ittam még pár üveg sört. Nagy nehezen haza mentem és bedöltem az ágyban kb 5:00 mutatott az óra. 3 óra múlva kezdődik a tanítás, de az esküvő miatt kikértem ezt a mai napot, hogy ki tudjam magam pihenni. Remek! Estig fel se kelek!

Remélem tetszett ez a kis mellék szál és Katsuki szemszöge. Megjegyezném, hogy a karakterek bőrszíne olyan, mint az embereké, szóval Mina bőre nem rózsaszín csak a haja. Olyan, mint Sakuráé a narutóból. A zenék jók voltak alá? Tény, hogy a kedvenc dalaimat raktam bele ebbe a fejezetbe, de szerintem nagyon jók! :D Holnap hozom a következő fejezetet. Addig is legyen szép napotok/estétek! :)