6.fejezet ,,Az új diák"

108 5 0
                                    

Midoriya szemszöge:

Rosszul vagyok! Egész este gyomoridegem volt. Uraraka kérdezte, hogy sikerült-e elmondanom Katsuki tanár úrnak az érzéseimet, de azt mondtam, hogy hadjuk. Annyira makacs volt, hogy ma megvár és együtt megyünk a suliba és út közben el kell mesélnem mindent. Már előre félek, hogy a dobhártyámnak annyi lesz. Lementem a konyhába, hogy együtt reggelizzek a családommal. Mikor leértem láttam, hogy egy tányérral több van, mint szokott.
(Midoriya): Jó reggelt anya! Miért van egy tányérral több?-néztem anyára és vártam a válaszát.
(Inko): Jó reggelt fiam! Vendéged jött és ő is reggelizni fog velünk.-mondta miközben a nappali irányába mutatott és egy ismerős jött a nappaliból a konyhába.
(Midoriya): Uraraka!?-kiabáltam kicsit hangosabban, mint kéne.
(Uraraka): Jó reggelt Midoriya! Mondtam, hogy érted jövök.-mosolygott rám.
(Midoriya): Tudom, de még 15 perc van még, hogy a suliba menjünk.-néztem az órára, hogy nehogy hülyeséget mondjak, de tényleg igazam van, 15 perc után beszéltük meg, hogy találkozunk a ház elött.
(Inko): Ugyan már Izuku! Én mondtam, hogy jöjjön át és reggelizünk együtt! 
(Midoriya): Oh, értem!-ezután leültünk és ettük a zabkását.
(Inko, Hisashi, Izuku, Uraraka): Jó étvágyat!-mondtuk egyszerre.
(Hisashi): Hallom fiam, hogy rá vetted magad, hogy szerelmet vallasz a tanár úrnak.-törte meg a csendet apa. Én közben félre nyeltem a reggelimet és köhögtem, közben Uraraka paskolta a hátamat hátha jobb lesz. Egy perc köhögés után apára néztem, hogy mégis honnan tudja, de aztán rá jöttem, hogy egyedül Uraraka tudott a dologról. Ránéztem Urarakára és egyből látta rajtam, hogy mérges vagyok, amit anya egyből észre vett és Uraraka védelmére sietett.
(Inko): Én kértem meg Urarakát, hogy meséljen, hogy mi a helyzet veled és a tanár úrral, mivel te mostanában semmit nem mondasz el nekünk. Mindig csak azt mondod, hogy majd, de most itt vagyunk és elmeséled, hogy mi volt tegnap a korrepetálásnál.-mind hárman várták, hogy meséljek. Túl erőben vannak és tényleg azt mondtam anyának, hogy mindent elmondok.
(Midoriya): Rendben!-sóhajtottam egyet és elmeséltem mindent a tegnapi napról. Anya és Uraraka síkított, amit azt eredményezett, hogy cseng a fülem, de hálistennek egy perc után elmúlt.
(Hisashi): Nagyon bátor vagy Izuku! Érthető, hogy elszaladtál, de ha lehet ma ne szaladj el tőle.-mondta nevetve.
(Inko): Mindent bele ma kisfiam!-mondta örömködve.
(Midoriya): Köszi apa, anya! Most már tényleg menjünk Uraraka, mert elkésünk az első óráról.-mondtam miközben az órára néztem.
(Uraraka): Rendben! Köszönöm szépen a reggelit!
(Inko): Én köszönöm, hogy eljöttél! Legközelebb is gyere át!
(Uraraka): Úgy lesz! Viszlát!
(Midoriya): Sziasztok, majd jövök!
(Hisashi): Rendben! Amikor haza értél meséld el, hogy mi volt ma!
(Inko): Legyen szép napod!-becsuktam a bejárati ajtót és kiértünk a kapun. 
(Midoriya): Köszönöm Uraraka!
(Uraraka): Mégis mit?
(Midoriya): Hogy elmondtad a szüleimnek a helyzetet. így könnyebb volt elmesélnem, hogy mi történt tegnap.
(Uraraka): Nincsmit.-mosolygott rám.-Amúgy...nem akartam a szüleid elött mondani, de nem vagy semmi. A végén kiderül, hogy a gyerekkori barátom igazából igazi szex állat.-nevette el magát. 
(Midoriya): Miért mondod ezt?
(Uraraka): Szerinted? Én is és gondolom a szüleid is azt gondolták, hogy Katsuki tanár úr fog megcsókólni előszőr. Erre ki derült, hogy simán lekaptad, de ez is kimutatja, hogy szereted.
(Midoriya): Hidd el én se gondoltam volna, hogy én csókólom meg előbb, csak...elvesztettem a fejem.
(Uraraka): A kis perverz!-mutattot rám.
(Midoriya): Ne hívj így!
(Uraraka): Ha már te ennyire kitálaltál nekem...nekem is el kell mondanom valamit.-fordította komolyra a szót. Én néztem rá ezzel sugalva, hogy hallgatom.-Szóval...az a helyzet, hogy tetszik nekem Tooru Hagakure.-nézett előre ezzel elkerülve a tekintetemet.
(Midoriya): Tooru Hagakure? Az a Hagakure, aki most lett osztálytársunk?-Mi tavaly óta A osztályosok vagyunk Tooru Hagakure a B osztályból jött hozzánk. Minden évben változtatnak az osztályon.
(Uraraka): Igen!
(Midoriya): Hogy-hogy csak most mondod el?
(Uraraka): Mert csak tegnap jöttem rá. Tegnap elmentem Jirouval, Denkivel és Hagakurével egy cukrászdában és ott jöttem rá, hogy többet érzek iránta, mint barátságot.
(Midoriya): Oh, értem! Mikor fogod be vallani, hogy szereted?
(Uraraka): Majd, de biztos nem mostanában.
(Midoriya): Miért nem? Te is sietettél, hogy mondjam el Katsukinak, hogy szeretem. 
(Uraraka): Egy kis idő kell! Biztos, hogy elfogom mondani neki ezen a héten. Szerintem pénteken meghívom abba a cukrászdában, ahol voltunk és utána sétálunk és akkor elmondom.
(Midoriya): Ez a beszéd!-úgy elbeszélgettük az időt, hogy már ott is voltunk a suliba. Az első óra osztályfőnöki. Imádom, mert nem csinálunk semmit. Miközben azon gondolkoztam, hogy ma mégis mi lesz ma a könyvtárban. A terembe be jött Aizawa tanár úr.
(Aizawa): Látom mindenki itt van! Szuper! Két bejelenteni valóm van! Az egyik, hogy ma Katsuki tanár úr nem lesz személyes ügyek miatt, de holnap már jön, ezért az ő óráit ma én fogom tanítani.-Miiii? Katsuki tanár úr ma nincs? Lehet...neeeem...vagy talán...mégis... Lehet, hogy miattam nem jött be a tanár úr! Lehet, hogy nem bír a szemembe nézni, mert undoródik most tőlem.-A második pedig az, hogy egy új diák érkezett az iskolába. Tavaly, akik az A osztályban jártak biztos ismerik. Shoto gyere be.-egy fiú jött be az osztály terembe. EZ NEM LEHET IGAZ!? SHOTO?-Kérlek Shoto mutasd be magad, mert vannak, akik más osztályból jöttek.
(Shoto): Rendben! Sziasztok! A nevem Todoroki Shoto! 17 éves vagyok és tavaly az 1.A osztályba jártam 3 hónapig, de a szüleimnek külföldön lett munkájuk ezért képtelen voltam velük menni, de megegyeztem a szüleimmel, hogy járhatok ide. Így az iskola vezetőség engedélyével a kollégumban lakhatok.
(Az osztály): Szia Shoto!-köszönt egyszerre az osztály.
(Aizawa): Rendben ezzel is megvagyunk! Shoto kérlek ülj le Midoriya mellé.-Shoto szó nélkül követte Aizawa tanár úr utasítását.-Akkor folytatnám...-lementek az órák és végre ebéd szünet. Éppen Urarakavál és Iidával beszélgettem.
(Shoto): Szia Izukzu! Feljönnél velem a tetőre?-zavarta meg a beszélgetésünket.
(Midoriya): Igen!-követtem őt mire felértünk a tetőre.
(Shoto): Becsukta magunk után az ajtót és a falhoz szórítva megcsókólt. Én ellöktem magamtól és letöröltem a nyálát a számról.
(Midoriya): Komolyan majdnem 1 év távonlét után ezt csinálod? Elfelejtetted, hogy mit csináltál velem?-kérdeztem sírva.-Te itt hagytál engem! Telefonba leírtad, hogy szakítasz velem! Semmi magyarázatt! Nem tudtalak elérni sehogy se és mikor a suliba mentem, hogy ki kérdezzelek, hogy mégis mi van veled a tanárok mondták, hogy külföldre költöztél.-ordítottam rá.
(Shoto): Szerinted szívesen tettem?-kiabált velem.
(Midoriya): Én szerettelek! Megtudtuk volna oldani a távkapcsolatot, de te kihagytál belőle és önző módón egyedül döntöttél. Összetörted a szívemet.-a végén már elcsuklott a hangom annyira sírtam.
(Shoto): Ne haragudj rám Izuku! Most már itt vagyok! A szüleimmel addig harcoltam míg végül megengedték, hogy vissza jöhetek, de dolgoznom kell, ha zsebpénzt akarok. A kollégiumot kifizetik, de zsebbpénzt nekem kell keresnem. Nagyon hiányoztál!-Símította volna meg az arcom, de én ellöktem a kezét. Hátra lépett.-Kérlek Izuku adj nekem egy esélyt, hogy jóvá tegyem.
(Midoriya): Nem is tudom.-válaszoltam duzzogva.
(Shoto): Kérlek gondold át! Holnap az órák után itt várlak.-ezzel kiment az ajtón. Uraraka egy kicsit később jött fel és vigasztalt meg. Hallotta a beszélgetésünket így nem kellett mondanom semmit, csak sírtam a vállán. Fáj! Nagyon fáj! Mégis miért jött vissza? Végre újra szerelmes lettem és ő meg csak megjelenik hirtelen és azt kéri, hogy jöjjünk újra össze. Chh..vicces. Miután így össze törte a szívem és van valaki akit szeretek eszem ágában sincs vissza menni hozzá. Bár akit szeretek lehet, hogy undórodik tőlem. Vége lettek az óráknak és haza mentem Urarakával. Elmeséltem a szüleimnek, hogy ma nem volt és, hogy szerintem meg utált vagy undoródik tőlem, de nyugtattak, hogy biztos dolga volt és ezért nem jött. Shotot is elmondtam és ők is mérgesek voltak, hogy mit képzel magáról, hogy ezek után azt mondja, hogy szeret. 
Este könnyebben aludtam, mert Katsukiról álmodtam, hogy ő is szeret és olyan dolgokat csináltunk a könyvtárban, amitől most is elvörösödöm mikor vissza emlékezek. Kár, hogy fel kellett ébrednem! Annyira jó volt, de sajnos a valóság nem olyan szép, mint az álmomban. Megreggeliztem és Urarakával együtt mentem suliba. Ma jön Katsuki tanár úr. Izgulok! Tegnap nem volt korrepetálás, de ma már lesz. Ma két óra matekom lesz, dupla és egymás után. Beértünk a suliba és az első óra véget is ért. Történelem volt. Becsengettek és mint mindig Katsuki tanár úr pontosan becsengetésre jött be az osztályterembe. Az osztály felállt.
(Katsuki): Leülhettek.-az osztály követte a parancsát.-Hallottam, hogy tegnap jött egy új diák. Todoroki Shoto!-Shoto ezzel felállt és mondta, hogy itt van.-Ááá.. Szóval te lennél az! Akkor kérlek gyere ki a táblához és old meg ezt az egyenletet.-ezzel felírt egy másodfokú egyenletet.-Mond csak az előző iskoládban, már vetted ezt az anygot?
(Shoto): Igen tanár úr!-ez után megoldotta az egyenletet.
(Katsuki): Ohh..Igaz! Te még nem ismersz! Bakugou Katsuki vagyok, 24 éves. A matematikát és a fizikát én tanítom. Az adatlapodról és a kollégáktól tudom, hogy ki vagy. Örvendek!
(Shoto): Szint úgy.-Jesszus a régi és a jelenlegi szerelmem kezetfogtak. Mondjátok, hogy nem csak velem történt meg, hanem mással is. 
(Katsuki): Leülhetsz Shoto! Köszönöm, nagyon ügyes voltál! Látom akkor érted. Ennek nagyon örölük.-mondta mosolyogva. Miközben Shoto a helyére ment Katsuki a szemembe nézett, de én gyorsan ki néztem az ablakon. Így telt végig az óra. Már az összes órának vége volt és láttam ahogy Katsuki az ajtó elött vár, hogy menjünk a könyvtárba és láttam, ahogy Shoto is engem néz jelezve ezzel, hogy a tetőn fog várni. Én Urarakára néztem.
(Uraraka): Menj!-mondta bátorítóan.-sóhajtottam egy nagyot és elindultam.
(Katsuki): Gyere Midoriya! Menjünk együtt a könyvtárba!
(Midoriya): Kérem tanár úr menjen előre! Még el kell intéznem valamit.-meg se vártam a válaszát mentem előre határozottan.

Bakudeku Tiltott szerelemOnde histórias criam vida. Descubra agora