22. Első lépések a bizalom felé

523 23 9
                                    

(A végét kérlek szépen majd olvassátok el)
-Figyi Minjun! Ha át is ver minket ő jár rosszabbul. Egy próbát megér, de Wonhonak kell eldönteni hisz most ő a rangidős itt.-Nézett az említett felé Minjunnal együtt. Wonho egy ideig gondolkozott majd megszólalt.
-Szóval azt mondod le tudnád rajzolni az alaprajzot a saját emlékeid alapján?-Erre én csak bólintottam egyet.
-Ha kell még a bútorokat is bele tudom rakni.
-Oké legyen, de ha átversz minket véged lesz. Remélem világos voltam.-Nézett rám.
-Mint a nap.-Álltam fel és elindultam felfelé.
-Mégis hová mész? -Szólt utánam Akio.
-Az ujjammal rajzoljam meg az asztalra vagy mi?-Erre Wonho és Ikumi elmosolyodtak. Felszaldtam a cuccokért amire szükségem lesz és visszamentem. Letelepedtem az asztalhoz. Egy laza copfa fölkötöttem a hajam és a papír fölé hajoltam végül nekiálltam. Már pár órája rajzolhattam mikor Akio telepedett le mellém.
-Kérsz valamit?-Vette ki a kezemből a ceruzát.
-Ezt most miért kellet?-Néztem szomorúan a tárgy felé.
-Már vagy három órája folyamatosan itt ülsz és rajzolsz. Pihenj egy kicsit. Szóval mit kérsz?-Tette fel a kérdést ismét.
-Akkor csak egy teát ha lehet.
-Rendicsek. Máris hozom.-Állt fel mellőlem majd odament a pulthoz ahol Minjun állt. Hát igen, ő úgy gondolta, hogy itt marad és figyel rám mivel nem tartja ezt jó ötletnek.
-Minjun te is menj azt csináld a dolgod.-szólt a nála magasabb fiúhoz.-Majd én figyelek rá.-Erre a fekete csak bólintott és távozott is. Akio neki állt teát csinálni én meg addig telefonoztam. Egész nap az este és reggel történtek jutnak az eszembe. Ezekre gondolva elmosolyodtam. Magamat se értem, de valamiért küldtem egy üzenetet Junghonak, hogy hol vannak már. Amikor elküldtem az után jöttem rá mégis mi a francot csináltam. A gondolataimban csak úgy ostoroztam magam, hogy mekkora hülye vagyok. Ebből Akio rántott ki mert lerakta elém a teat.
-Köszike.-Fogtam meg a meleg italt és kortyoltam bele.
-Mesély magadról valamit.-Nézett rám mosolyogva a zöld hajú. Erre annyira meglepődtem, hogy félrenyeltem az italt és elkezdtem köhögni. Miután rendbe szedtem magam ránéztem a fiúra.
-Nem tudom mi újat tudnék neked mesélni. Szerintem mindent tudtok rólam. Még a fehérnemű méretemet is.-Nevettem el magam.
-Jó igaz, de utána kell nézni a dolgoknak. Amúgy még azt is tudjuk, nyugi.-Én ezt csak teljesen polyénból mondtam, de ezen nagyon meglepődtem.
-Mivaan!?!?-Sikítottam fel mire Akio elnevette magát.
-Szerinted kik hozták el a cuccaidat?-Sóhajtott fel. Mély levegőt vettem és a vörös fejemet a kezembe temettem.
-Hagyuk ezt a témát oké? -Motyogtam hátha meghallja.
-Jó rendben.-Nevetett ismét.
-Amugy mi ez a hírtelen kedvesség, hogy érdekellek?
-Ööö hát tudod izé...-Kezdet el makogni mit valami ovodás. Ezen elnevettem magam.
-Na szóval, csak ezért mert beszéltem Jiaval és azt tanácsolta, hogy beszélgessünk veled meg ilyenek. Meg hát tudom, hogy elvileg csak egy ideig vagy itt amíg nem sikerül a dolog, de addig legalább van egy olyan érzésem mitha lenne egy hugom. Ez így kimodva elég fura, de mindig is szerettem volna egy kistesót és, hogy rád figyelni kell meg ilyenek így van egy olyan filinge.
-Ahh ez cuki tőled. - mosolyódtam el.
Végül neki álltunk beszélgetni. Utána hívták a fiúk és elment én meg a figyelmemet ismét a tervrajzoknak az elkészítésére szenteltem

Jungho szemszöge

-Na akkor indulunk?
-Igen, persze, csak még elmegyek egyet WC-re.-rohantam be a helyiségbe
Pár másodperc múlva hallottam a folyosóról Siu hangját:
-Addig  megyek és felveszem a cipőm. Siethetnél már.
-Mindjárt megyek én is. Amúgy is már elkéstünk szóval mit számít az a plusz mínusz pár perc?
-Mit számít, mit számít. Neked semmi sem számít. De azért siess.

Sziasztok! Nagyon bocsánat, hogy ilyen ritkán van rész csak az elmúlt hónapokban nagyon szarul voltam. Egyáltalán nem szeretné, hogy a részekre kihatással lenne a lelki világom. Jövőre mindenképp több rész lesz. Boldog ünnepeket kívánok nektek!L(*^3^)/~★

Amennyiben szeretnétek valamilyen karácsonyi részt/különkiadást azt nyugodtan jelezzétek szívesen csinálok :)


Elrabolva, vagy mégsem?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora