I hate you (Taekook ff)

6.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

Mikor megérkeztünk az étteremhez, apámmal bementünk és helyet foglaltunk, hogy ott bent várjuk meg az új családtagokat. Én helyet foglaltam az ablak mellett, míg apám velem szembe. Stresszoldóként a telefonom kezdtem bújni. Egész eddig nem volt semmi bajom, de most görcsbe állt a gyomrom. Mivan, ha az új bátyám egy igazi gyökér lesz és szét fog szivatni? Tudom, pont én a nagy Kim Taehyung parázok ilyenen. Inkább nem is gondolok erre. Tuti nyomi a srác. Akkor viszont én vagyok előnyben és minden a régi marad. Csak annyi, hogy lesz egy bátyám, akit piszkálhatok.

-Taehyung, tedd le a telefont! -szólt rám apa, én pedig egy nagyot sóhajt a raktam le a mobilom.
-Még nincsenek is itt! -forgattam fel a szemem, amit apa egy rosszalló nézéssel díjazott.
-Pont most jöttek meg. Itt vagyunk! -állt fel apa és intett egyet, mire én pedig megfordultam, hogy megnézzem hogy is néz ki az új mostoha anyám és a bátyám.
Viszont nem gondoltam volna, hogy ahogy megfordulok, sokkot is kapok.
-Te!? -kiáltottuk el magunkat egyszerre Jungkookkal, mikor az asztalhoz jöttek.
Ez nem lehet igaz! Ez biztos nem igaz! Apám komolyan össze szedte Jungkook anyját!? Jungkook lesz a bátyám!? Ez valami isteni átok! Tudom, hogy azt mondta hiányzik, hogy vitázzunk és neki nyomjon a falnak, de ezt nem úgy értettem, hogy legyen a nyakamon egész nap! Ez egy rémálom!
-Ismeritek egymást? -tette fel a kérdést Jungkook anyja, mire a fia válaszolt is azonnal.
-Igen anya. Ő itt Kim Taehyung, aki miatt mindig az igazgatóiban kötök ki! -fújta ki a levegőt Jungkook frusztráltan.
-Oh... -jött csak ki ennyi a száján az egyetlen nőnek közöttünk.
-Apa, had mutassam be neked Jeon Jungkookot, aki miatt mindig az igazgatóiban kötök ki! -néztem Jungkookra gyilkos szemekkel, amit viszonzott is.
-Nos, akkor foglaljatok helyet és mivel testvérek lesztek, itt az ideje békességet kötni. -mondta apám, majd kihúzta a széket Jungkook anyjának, aki helyet is foglalt. Jungkook pedig mellém vágta le magát.
Én és ez a fekete hajú barom itt mellettem, csak csendben ültünk és durcáztunk, míg a szüleink boldogan beszélgettek egymással. Idő közben a pincér is kijött és adott egy étlapot mindenkinek. Viszonylag hamar ki is választottuk mit szeretnénk enni és inni, amit el is mondtunk a pincérnek, majd vártuk.
-Nos gyerekek. Arra gondoltunk, hogy mivel már amúgy is ismeritek egymást, lehetne, hogy a napokban összeköltözünk. -néztek ránk apámék, az én fejem meg felvett egy érzelemmentes tekintetet, miközben belül sikítottam és nagyon nem tetszett, hogy az a srác, aki eddig az ellenségem volt, most a bátyám lesz.
-Pompás. -szólalt meg Jungkook kissé cinikusan.
-Kimegyek a mosdóba. -mondtam gyorsan, majd felállva az asztaltól, már ott sem voltam.
Bementem a mosdóba, ahol azonnal a csaphoz is mentem, hogy megmossam az arcom. Nem sokkal később ajtó nyitódást hallotam, így arra felé fordultam, hogy megnézzem ki az.
Hát persze, hogy Jungkook volt az.
-Szerintem kéne beszélnünk négy szem közt. -dőlt neki a falnak karba tett kezekkel.
-Miről akarsz beszélni? -dőltem neki a mosdópultnak, szintén karba tett kezekkel.
-Arról, hogy mivel te vagy a fiatalabb, így én dirigálok. Mondjuk, ha idősebb lennél, akkor is én lennék a főnök, mert nem nézem el, ha fölém akarnak kerekedni. Főleg nem, ha az te vagy. -mondta halál nyugodtan, én pedig elmosolyodva válaszoltam neki.
-És honnan veszed, hogy én hagyom majd pont te kerekedj fölém? -kérdeztem szórakozottan.
-Hidd, el teszek róla, hogy én legyek a domináns, te pedig a szófogadó kisfiú.
-Álmodj csak. -akartam lezárni ennyivel a témát, majd kimenni a mellék helységből, de amint az ajtóhoz mentem, Jungkook vissza lökött a vállamnál fogva.
-Viselkedj, mert ha nem azt teszed, amit mondok, akkor abból bajod lesz! -nézett rám már megint azzal az elsötétült szemeivel, mint két hete a suliban.
-Mi bajom lesz? Megversz? -néztem rá beharapott szájjal és huncut mosollyal.
Szeretem amikor keménykedik itt nekem.
-Vagy véletlenül bele ültetlek a faszomba.
-Mi?