Fᴜʀᴄsᴀ Sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ [Jɪᴋᴏᴏᴋ]《BEFEJEZETT》

8.🌹

Jungkook szemszöge:

Szegény Jimin, most nagyom sajnálom. El veszítette a farkast, akit eddig gondozott. Nagyon fájhat neki, de nekem is fáj. Fáj látni, ahogy össze tört, fáj az át élni, hogy el vesztettem egy társamat. Egy társamat, kit lehet, hogy nem is ismertem. Holdfény...nagyon nem ismerős nekem ez a név a falkából. De lehet csak ő adta neki, ami biztos is.

Jimin lassan legugol és úgy sír tovább. A másik srác, ki vele jött legugolt mellé és el kezdte vígaztalni. Istenem, szívam szakad már most, hogy így kell látnom őt. Csak tudnék valamit érte tenni, csak tudnék mit tenni.

Le hajtottam a fejem és el kezdtem gondolkozni. Aztán hìrtelen jött is az ötlet. Át tudok válltozni farkassá. Hát persze! Ha sérültnek tettetem magam, farkas alakban akkor biztos, hogy engem fog majd gondozni. Vagyis remélem, mert akkor inkább nem is leszek farkas, ha nem őt kapom gazdám.

Oké, az ötlet meg van! Már csak a sérülés hiányzik. Na Jk, most töröd össze magad, vagy máskor.

Körbe néztem és észre vettem magam mellett egy vas csövet. Ez az egyetlen egy választásom, amivel el tudom törni a kezem. Vagy ez, vagy leugrok innen, és nem cska a kezemet töröm ki, hanem a nyakamat is. Vagy esetleg megyek a halálba. De inkább nem ugrok le, szóval maradt ez a választásom. Nem is baj, ez nem fáj...annyira.

Egy mély levegőt veszek és egy kis tökölés után hozzá csapom a kezem a vas csőhöz. Fáj, de rohadtul!! De nem törött el, szóval újra kell csinálnom. Itt helyben hugyálom össze magam, ha ezt még ötször meg kell tennem. Basszus. Oké, már csak egyszer kell, mert úgy hozzá vágtam most, hogy csak na.
Még egy mély levegőt veszek és most izomból vágom neki a vas csőnet a bal karomat. Érzem, hogy mindjárt össze hugyálom magam a fájdalomtól. Ez már bizonyítja, hogy el törtem a karomat. Sikeresen...

Át válltoztam farkassá és egy lábon nyüsszögve mentem oda a két fiúhoz. Jimin mellett a srác rám nézett és egy kicsit el mosolyodott.

-Figyelj Chim. És, ha lenne még egy farkasod, akit tudsz gondozni? Képzeld, van még egy gazda nélküli farkas.

-Taemin...- szólalt meg egy kicsit nyugodt hangon Jimin -N-nincs már szabad f-farkas. És tudod, hogy..n-nekem Holdfény volt a b-barátom. Az iskolában lévő á-állatok közül.- mondta végig dadogva a mondatát. Mindjárt magamhoz ölelem ezt a szegény, törékeny testet

-Tudom Chim. De van...- nem hagytam, hogy végig mondja a mondatát Taemin. Ahogy most meg tudtam a nevét, mert Jimin elé sántikáltam. Rá néztem, ő pedig rám. A szeméből még mindig a könnyek foyltak, az arca könnyekkel volt áztatva, a pólója pedig tiszta víz a sós cseppek miatt.

-Látod? Mondtam én, hogy van egy szabad farkas.- mosolygott tovább Taemin

Jimin arcához hajtottam a fejem, hogy meg tudjon simogatni. De nem ez lett, hanem megölelt. Engem, farkas alakban magához ölelte, ügyelve, hogy ne szorítson annyira. Kis tenyerei a bundámat kezdték el simogatni, a sós könnyei pedig megint utat engedtek maguknak.

Az én szememben is könnyek gyűltek, amiböl egy-kettő még utat is engedett magának. Nehéz így látni Jimin-t, olyan rossz érzés.

Nos, hát. Meg gyütt így este az ihletem és lett egy rész! Panaszt nem fogadol el, de amúgy nyuhodtan lehet nekem panaszkodni. Hogy ilyen lusta pcsa vagyok, amiért nem hozom a részeket.

Na, mindegy. Remélem tetszett!

A kövi rész majd...majd egyszer gyün. Napot nem mondok, hogy mikor, mert az ihletem megint nyaral. Szóval majd ha vissza jött, jön a rész is. Addig is puszancs!❤