Fᴜʀᴄsᴀ Sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ [Jɪᴋᴏᴏᴋ]《BEFEJEZETT》

22.🌹

Jimin szemszöge:

Azt hiszem, hogy a mai nap után egy kicsit furcsa álmaim lesznek. De ez nem fog zavarni engem annyira, mert legalább meg tudtam ismerni Jungkook-ot és ő is engem. Szerintem nagyon jó barátok lehetünk, később pedig, ha talán-talán odáig is eljutunk. Akkor egy pár, aztán házasok. De szerintem ez nem lehet, mert ugye...én varázsló vagyok ő pedig alakváltó. És csak vámpír varázsló szerelem, házasság lehet.

Szerintem ez baromság, mért kéne csak ennek lennie? Egy vámpír nem is szerethet egy alakváltót? Vagy fordítva? Vagy egy alakváltó egy varázslót? Mért nem? Hisz ugyan annyi joguk van, mint a vámpír varázsló szerelemnek. De ugye, ezt is csak én gondolom túl, mert én ilyen vagyok. Azért sajnálom azokat a lányokat és fiúkat, akik az életben ebbe bele keveredtek. Biztos sok rossz szót kaphattak, meg kapni is fognak az életben e miatt. De...másik pedig akkor majd tőlem fog rosszat kapni! Nem leszek én egy vámpír szerelme sem, csak is egy alakválóhoz leszek majd köteles hozzá menni. Nem fog érdekelni, hogy mit mondanak nekem az emberek, meg mit nem. Ha el fogadnak el, ha pedig nem, akkor az még legyen majd az ő bajuk. Az én döntésem lesz, nem pedig az övüké.

Gondolataimból az zavart meg, hogy neki mentem Jungkook-nak. Egyből az orromat kezdtem el simogatni, mert pont úgy sikerült neki mennem, hogy az arcom a háta közepén landolt.

-Oh, ne haragudj Jungkook. Nem akartam neked menni, csak nem figyeltem.

-Szia apa!- hagyott engem figyelmen kívül. Ez most egy kicsit rosszul esik nekem...

-Hello fiam.- jött oda hozzánk a harminc év körüli férfi   -Mi történt a kezeddel Jungkook?

-Mindjárt el mondom. De előtte be mutatom neked a barátomat. Jimin ő itt az apám, apa ő itt Jimin.- állt el előlem és mutatott be az apjának

-Jó napot uram!- nyújtottam felé a kezem

-Mr. Jeon, ha kérhetem.- rázott velem kezet   -És mi is vagy Jimin?

-Egy...varázsló vagyok uram.

-Az első napodon már meg is ismertél egy varázslót. Gratulálok Jungkook. De most, hallani szeretném, hogy mi történt a kezeddel.

-Ja, igen. Iskola után le estem a lépcsőn és ügyesen el törtem a kezem. De Jimin be kötötte és be gipszelte, szóval nem lesz baj. Csak majd orvoshoz kell el menni.- magyarázta Jungkook. Azt hittem, hogy az igazat fogja el mondani, de ezek szerint még sem. Talán nem akarja, hogy az apja meg tudja mi is történt valójában

-Ügyetlen vagy fiam. De most mennünk kell haza, mert anyád le veszi a fejed. Mit felejtettél el mielőtt iskolába kellett jönnöd?

-Öhm...a be dugott vásárlót anyának az egyik kedvenc ruháján? Vagy...el zárni a csapot? Oh, rendet tenni a szobámban.

-Igen. És most szállj be a kocsiba.- mutatott a fekete BMW felé

-Jimin szeretnéd ha haza vinnénk? Gyors út lenne.- ajánlotta fel Jungkook. El fogadnám, de egy kicsit furcsán érezném magam az autóban, két alakváltóval. Na meg, ha apa már otthon van, akkor nem látná szívesen egyik Jeon-t sem. De ha már meg lettem kérdezve és össze is barátkoztak Jk-el. Nem akarom vissza utasítani

-Ha nem lenne nagy gond, akkor igen.

-Persze, hogy nem nagy gond. Apa gyorsan tud vezetni. Előre vagy hátra?

-Jó lesz nekem hátul is. Köszönöm Jungkook.