Fᴜʀᴄsᴀ Sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ [Jɪᴋᴏᴏᴋ]《BEFEJEZETT》

37.🌹

Jungkook, b+ hol vagy már!? A szerelmedet meg akarják ölni!! Hol van ilyenkor az a Jungkook akibe bele szerettem? Aki mindig ott van ahol kel lennie?

Gondoltam magamban és csak az utolsó gondolatom után vettem csak észre, hogy Suga, Mr. Jeon és Jungkook egyszerre kezdtek el támadni. Én naív komolyan azt hittem, hogy nem is jössz el értem. Istenem hogyan lehetek ennyire buta?!

-Itt vagyunk Jimin! Nem lesz bajod!- hallottam meg magam mögül Suga hangját. Gyorsan el oldozott és a két szép lábamra állított    -Fuss vissza a faházhoz, ott van Taehyung és J-hope. Ha pedig még sem lennének ott, akkor csak fuss tovább olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudsz. Miután ki értél az erdőből egyből menj hozzátok. Velünk nem kell törődni, csak menj.- adta ki a parancsot, ami nekem nagyon nem tetszett

-Nem hagylak itt titeket! Erről most mondj le Yoongi!

-Jimin ne vitatkoz!- szólt rám erőteljesebben unoka testvérem

-Nem vitatkozok veled Yoongi! És ne emeld fel velem szemben a hangodat! Idősebb vagyok nálad, nem te parancsolgatsz nekem!

-Jimin, legalább Jk kedvé ért menj el. Meg akar téged menteni.- nyugodott le az alfa

-Vigyázzatok magatokra és épségben térjetek majd haza.- öleltem unoka tesómat és már el is kezdtem futni az erdő felé. Nem akarom, hogy bajuk legyen, főleg azt nem, hogy Kookie-nak legyen valami baja

De várjunk....nem tudnám használni bármelyik varázslatot, ami még maradt a fejemben? ...nem mert, csak a gyógy varázslatok maradtak meg nekem, a rosszak nem. Ahj, azt de nem szeretem! Most kéne az egyik rossz varázslat, de nem. Jimin egyetbsem jegyzett meg. A gyógy varázslatokkal pedig most semmire sem mennék, mert az nem védi meg a fiúkat. Basszus...

Ezzel a gondolattal tovább is futottam. Nem tudok mit tenni, csak futni, hogy ne kapjanak engem el. Remélem tényleg nem lesz senkinek sem baja, csak a két....

-Hova, hova varázslókám?- ugrott elém WooJun. Ez meg hogyan kerül ide?!   -Talán azt hitted, hogy meg szabadulhatsz tőlünk? Nagyon rosszul hitted akkor.- kezdett el felém sétálni, ami engem hátrálásra kényszerített

-Végre meg lettél kicsi Jiminie.- mondta a hátam mögül Hyung-Chin. Honnan tudja a nevem, és ezt a becenevemet is?! Meg mikor került ő is ide?! És hol vannak a fiúk?!

-Na mi van? Nem beszélsz? Talán el vitte a kutya a nyelved?- kérdezte gúnyosan WooJun

-Szerintem csak beszari, és nem mer beszélni.- nevetett fel gúnyosan a másik. Egy kicsit tétivázva, de tovább kezdtem el futni. Nem fogtok engem el vinni ahhoz a valakihez, hogy itt kényszer házasság legyen

-Macska-egér játékot játszunk, varázslókám? Rendben, de mi gyorsan meg talállunk ám Jimin.- hallottam még utoljára azt a pár mondatot, aztán a futásuk hangját

Nem vagyok olyan gyors, hogy el tudjak előlük futni. Hogy is van az a terepoltáló varázslat? Jaj, ne már! Pedig Taehyung folyton azt ismételtette velem, miután Jungkook be mutatott neki, Jin-nek és Hope-nak. Ennyire csak nem lehetsz buta Jimin, gyerünk gondolkozz.
De előtte keressünk egy jó búvó helyet magamnak.

Egy kicsit tétovázva, de az egyik nagyobb törzsű fa mögé bújtam. Hova máshova tudnék? Hisz mindenhol meg lehet engem találni!!