Fᴜʀᴄsᴀ Sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ [Jɪᴋᴏᴏᴋ]《BEFEJEZETT》

11.🌹

Még egy keveset csevegtek, aztán a barna hajú el is ment, eperseggű pedig vissza is jött hozzám.

-Fel tudsz állni 10 másodpercre barátom?- gigolt le hozzám és meg simogatta a fejem tetejét  -Mert akkor le terítem a pokrócot, amire le tudsz kényelmesen feküdni.

-Nézd, Jimin már megint a hülye farkasához beszél.- nevette ki az eperseggűmet két osztálytásunk

-Jaj, mindjárt el kezdi babusgatni szegény farkast.- nevetett a másik is. Már most fel tudják baszni az agyvízemet ezek ketten. Mi lesz majd velük a jövőre? Akkor egyből a torkuknak fogok ugrani, ha ki merik nevetni Jimin-t

-Figyi, mindjárt sír. Ezt nem hiszem el. Foú létére bőg, mint egy kisbaba, mikor el veszik tőle a cumit.-nevettej továbbra is

-Nem kell velük foglalkozni Jk. Majd abba hagyják, ha pedig még sem. Akkor...akkor meg nem tudom, hogy mi lesz.- hajtotta le egy kicsit a fejét, az előttem gugoló személy

-Hagyjátok békén Jimin-t, ti barmok!- szólalt meg Taemin  -Meg mit kerestek itt, mikor nektek nincs is farkasotok? Ha? Az nem jöhet ide, akinek nincsen farkasa. Vagyis most azonnal tűnjetek innen, mert lapáttal kergetlek el innen titeket!- fenyegette meg a két fiút a barna hajú, mire ez a kettő csak védekezően fel emelte maga elé a kezüket és egy bocs után már el is mentek. A ,,megmentő" vissza is tért a köreink közé és Jimin mellé gugolt

-Nem kell velük törődni Chim. Csak a batom agyuk miatt basztatnak téged mindig.

-Ami nincs nekik, az nem lehet barom Taemin.- nevett egy kicsit Jimin

-Igaz is. Akkor nem is szóltam.- nevetett fel egy kicsit a másik is

-Na, de. Köszönöm, hogy megin tel kergetted őket innen Taemin. Most biztos itt basztatnának engem megint, ha te nem fenyegeted meg őket.

-Barátok vagyunk Chim. Tudod, hogy mindig meg védenélek, ha kell. És nincs mit, amúgy sem lehetnek itt azok, kiknek nincsen farkasuk. Amit megértek, mert biztos, hogy a farkasokat csesztetnék ezek a barmok, nem csak téged.- magyarázta Taemin a kisebbiknek, aki csak bólogatott és mosolygott

-Tudom, azért még egyszer köszönöm. Mit ne mondjak, jó hogy össze mertem veled barátkozni.

-Én is örülök, hogy össze barátkoztunk Chim. Nem bánom, mert legalább veled tudok beszélgetni, nem úgy mint az osztályommal. Na, de én most megyek, mert a következő órám töri és dogát írunk. Szorícs, hogy meg legyen az ötösm. Szia Chim!- és azzal fel is állt és már ment is el

-Szorítok Taemin, szia!- kiabált az említett után Jimin. Vissza fordult felém és mutatta, hogy ideje lenne fel állnom. Így is tettem, igaz lassan, de meg voltam vele. Jimin gyorsan alám terítette a nagy pokrócot, amire egyből vissza is veküdtem, mert annyira kényelmesnek lászott, meg fájt is a lábam

Na akkor, most szépen köjjön az, hogy be kötjük a lábamat, mert ez így nem maradhat. Nem is akar így maradni, mert helyre akar jönni. Nem azèrt tettem tönkrre a kezem, hogy ne legyek meggyógítva. De tudom, hogy meg leszek, vagyis nem értem, hogy mért is kezdtem el ezt. Na mindegy, legalább jó kezek között fohom majd lenni, enm pedig egy hülyd ember kezei között.