Egy fedél alatt Louis Tomlinsonnal

16 Rész

Harry szemszöge

-MAYA TOMLINSON ÉN KINYÍRLAK- kiabáltam rá miután rájöttem, hogy ő volt a tettes.

-Te nem akartál felkelni.- vonja meg a vállát majd felkapja a táskáját a székről.

-miért kellett pont vízzel- mondom fáradt hangon miközben zsepikkel próbálom felitatni az ingemből folyó vizet.

-jobban örültél volna valami üdítőnek? - röhögi el magát de nem sokáig marad szárazon mivel a derekánál elkapva magamhoz rántom.

-EDWARD- néz rám szúrós szemekkel

-inkább a Harry de ha nagyon szeretnéd neked megengedem, hogy Edwardnak hívj- nyomok egy rövid csókot a szájára majd kirakom az ölemből, hogy ne legyen annyira vizes. Nem szeretném ha akármije is kilátszana a csinos kis szoknya alól.

-ó hogy a jó édes anyukádat Styles-mormogja

-jól van na te kis méregzsák mindjárt leszállunk és elmegyünk a hotelba-veszem le én is a táskám. Miután minden csomagot levettünk elindultunk abba az irányba amerre a utaskisérő vitt minket. Mikor kiléptünk az ajtón megcsapott a minimum 38 fokos levegő amihez egy Londonból érkező igazán nincs hozzászokva.

-Hazz melegem van- nyújtózkodik egyet a lépcsőn

-ne hisztiz már ott vár a kocsi- mutatok a távolba álló fekete kocsira

-a hotelba lesz egy meglepim- tereli a témát miközben már az autóhoz vezet az utunk

-ugye tudod, hogy nem szeretem a meglepiket?- nézek rá össze húzott szemöldökkel

-jaj hát persze...-legyint a levegőbe majd beül a hátsóülésre

Ez a lány egyszer ki fog készíteni de nincs mit tenni túlságosan szeretem őt. Miután én is beraktam a bőröndöm beszállok Boo mellé (larry shipperek kérlek ne öljetek meg). Érzem ahogy az út felénél a vállamra hajtja a fejét majd magához húzza a kezem. Igen ahogy szokták mondani addig csöndbe van amíg alszik ugyanis eddig rengeted történetet hallottam mind a bátyáról mind a barátairól. Amint elkezdtem dalcímeken gondolkozni egyből elkezdett lassan lecsúkódni a szemem.

***

-Harry...Harryyyyy...picimmm- simogatja valaki az arcom 

-igen igen fent vagyok, mi az?- nyitom ki a szemem majd nézek a hang irányába. Mikor teljesen visszatért a látásom akkor veszem észre hogy megálltunk...egy...erdőnél.

-na jössz már? - néz be még egyszer a kocsiba mire összeszedem minden bátorságom és kiszállok.

-persze de megkérdezhetném miért is jöttünk egy erdő mellé?-veszem el tőle a csomagokat

-jaj tényleg, itt lesz a szállásunk csak egy kicsit beljebb kell menni-mutat egy ösvényre mire én az összes bent tartott levegőmet egy szuszra fújom ki -várj te most komolyan azt hitted, hogy itt akarlak eltenni lábalól?- néz rám miközben már az ösvényen sétálunk be.

-hát lehet, hogy egy kicsit megijedtem...de te is meg ijedtél volna- magyarázom neki persze teljes beleéléssel. Igen lehet egy kicsit kevesebb is elég lett volna ugyanis sikerül az egyik gyökérbe felbukni (igen pontosan ezért nem szeretem a gyökereket...semmilyen formába)

-persze nevess csak igen- állok fel majd meglököm egy kicsit a mellettem röhögő lányt

-hé ugye nem akarsz megint felbukni-néz rám egy pillanatra de nem tudja sokáig tartani a szemkontaktust.  Igen egyenesen imádok mellette elesni, jó mondjuk ez abba az estbe igaz  lenne ha csak a nevetése miatt csinálnám...de persze nem igazából csak ilyen a szerencsém...igen most a színpadon történt eséseimről beszélek

Maya szemszöge

Imádok Harryvel utazni vagy akár csak sétálgatni mindig meg tud nevettetni valahogy. Jó persze tudom, hogy igazából csak balszerencsés de na...ami igaz az igaz jókat lehet rajta nevetni. Ó te szent isten a pokolba fogok elégni, na mindegy hisz Harold is ott lesz velem. Addig majd csináltatok vele valami rosszat.

-na jó mehetünk- egyenesedek ki és nézek az előttem már percekig várakozó fiúra.

-ennek nagyon örülök, ugyan úgy egyenesen kell menni igaz?- mutat az elágazásra 

-ha neked a balra az egyenesen van akkor igen arra kell menni- nézegetem a térképet

Igazából örülök, hogy el tudtam jönni egy hosszabb kikapcsolódásra Harryvel mert így legalább összekovácsolódunk mégjobban. Jó mondjuk kicsit igazságtalannak érzem, hogy amíg a fiúk dolgoznak addig mi nyaralunk de na...jó egy kivétel van. A bátyámat nem sajnálom mert megérdemli, hogy végre dolgozzon egy kicsit ugyanis már vagy 2 hete szegény nagyon "beteg", perssszee igeen maximum agybeteg. Ó de megnéztem volna a menedzserük arcát mikor  makkegészséges betoppan a bátyám . Egy 10 perccel később sikerült eljutnunk a hotelig egészen könnyen mondjuk legközelebb pontosabb útmagyarázatot kérek.

-csak miattam találtunk el ide, de hidd el megvédtelek volna este!- sétál fel Harry

-persze a te csak menjél egyenesen és próbálj meg nem felbukni- nevetek rajta mire a ki nyújtja a nyelvét.

-el megyek a recepcióhoz a kulcsokért oké manó? - áll meg előttem éppenhogy annyira, hogy meg tudtam állni

-figyelj szívesen elengednélek de a kulcsok már nálam vannak. A legfelső emeleten az utolsó szoba- indulok el a lift felé...ami mint rájöttem nincs.
-Hazza van egy kis baj- nézek a bőröndökkel küszködő fiú felé (igen mindegyik az övé)

-mi a baj?- áll meg egy percre de éppen csak annyira hogy a szemembe tudjon nézni

-hát izé nincs lift - nevetem el magam a szerencsétlenségünkön

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Hát sziasztok itt is a vége a  résznek. Tudom a megszokottnál rövidebb lett és ezt sajnálom is de a következő (ami még ebben a hónapban kijön! :>) hosszabb lesz és lassan visszaállunk az eredetibe.