Mikor majdnem haza értem észre vetem egy plakáton melyen egy festmény kiálitásrol írnak gondoltam minden mindegy alapon elmegyek meg nézni. Nem volt mesze tölem így gyorsan oda értem. Már egy fél órája nézegetem a festményeket mikor egy meg ragadta a figyelmem egyszerün gyönyörü. Bár ki is csinálta meg ragadta a pilanatot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Már egy órája csodálhatom mikor valaki meg szólalt mögötem.
-Tetszik a kép?
-Egyszerüen gyönyörü nagyon tehetséges művész.
-Köszönöm.
-Maga festete?
-Igen én de nem kell a magázodás nyugotan tegezen. Amúgy Klaus Mikaelson volnék.
-Tudom hallottam már magárol vagyis rolad és a családodrol . Én Emily Black vagyok. Nagyon tehetséges müvész vagy.
-Köszönöm és te festesz?
-Néha igen bár a te szinted biztos nem éri el. De ha nem haragszik nekem haza kell menem. Szia.
Meg sem vártam, hogy ő is köszönjön gyors el indultam haza. Már majdnem be léptem a házba mikor valaki meg állitot. Ezt nem hiszem el még egy, Mikaelson.
-Várj. Bocsi, hogy csak igy rád török de látam mozgolodást reggel a házban gondoltam biztos új szomszéd így jötem be mutatkozni. Rebekah Mikaelson vagyok.
-Igen tudom halotam már roladés a családodrol. Emily Black vagyok. Ha nem haragszol meg el menék le piheni hosszú napom volt ma és fáradt vagyok.
-Nem de, hogy haragszom csak meg ismerni akartam az új szomszédom és át adni ezt a levelet. A családom holnap bált rende remélem el jösz.
-Köszönöm a meg hívást de el kell, hogy utasítsam.
-Miért?
-Sajnálom de az magán ügy de mostmár tén, leg le pihenék. - mondtam és rá csuktam az ajtot. El végeztem az esti rutinom etem pár falatot majd el mentem aludni.
