Mikor minden cuccot lepakoltunk Vic segítségével berendeztünk pár szekrényt Damiano szobájában.
*Akkor én most egy szobában kell élnem ezzel a félistennel? *
Ethan és Dam beszélgettek egy-egy sörrel a kezükben, mintha egy tárgyaláson lettek volna. Dam koncertezni akart a környéken de Ethan csillapítani akarta ezt a vágyát hogy kicsit leülepedjen e győzelmük. Nem akarta hogy csak az Eurovízió miatt legyenek híresek hanem a zenéjük és egyéniségük miatt. Szerintem érthető érvekkel hozakodott elő.
-Ethan, kapd össze magad, magukra hagyjuk gerlepárt - vigyorodott el Vic
-Akkor este próba?
-Ha Kora benne van akkor mehet
-Mi az hogy zavarna? Ez a munkátok ha már Damianón élősködök hadd ne álljak az utatokban. Megyünk a próbára! - szögeztem le a dolgot mire válaszul egy mosolyt kaptam .
Hosszú búcsúzkodás után Vic és Ethan elhagyta a lakást és ketten maradtunk. Kis csend ülepedett a környezetre. Nem az a tipikus kínos csen hanem az a megnyugtató fajta. Egymás mellett ültünk a kanapén, a fejemet Dam vállára hajtottam először lassan hogy a reakcióiból leszürjem hogy bánja-e vagy éppenséggel teteszik neki a helyzet. Az utóbi volt a válasz. Kézevel magához húzott, lábai közé vett, a hátam és a mellkhasa egymáshoz ért. Eszméletlen iramban vert a szíve, ahogy az enyém is. Egy darabig csak így ültünk. Aztán dem hátra fordította a fejemet és egy puszit nyomott az ajkamra.
-Nem bánod? - tette fel a kérdést illedelmesen
-Nem bánom - majd teljesen Dam ölée ültem és megcsókoltam.
Honnan lett hirtelen ennyi bátorságom, mit tesz velem ez az ember? Kavarogtak a kérdések a fejemben.
Miután valamelyest kiéltük magunkat készülődni kezdtünk mert már ott volt az idő hogy menni kellett a próbára. Mikor oda értünk meglepetés fogadott minket. Thomas gitárral a kezében álldogált a próba teremben.
-Sziasztok!
-Na jó mi elmegyünk! - fogta meg a kezem Dam
-Várj haver kérlek! Bocsánatot akarok kérni azért amit mondtam és azért is ahogy viselkedtem. Ez rád is vonatkozik Kora.
-Részemről semmi gond és Damiano is megocsájt! - erre kijelentésre Dam egy kicsit szúrósaban megnézett de utána kezet is fogott a szőke gitárossal. Nem sokkal később el is kezdték a próbát.
Az Amandoti című számmal kezdték. Ekkor jöttem rá hogy ele szerettem ebbe a zenei műfajba. elragadott és elvarázsolt. Szinte extázisba kerültem. Elgördültek az első könnycseppek az arcomon amit sírás követett.
A szám végén mind oda futtak hozzám
-Mi a gond szépségem? - aggodalmaskodott Damiano
-Srácok hisz ez gyönyörű volt! - és folytattam a sírást a többiek pedig megkönnyebbülten felsóhajtottak és mosolyogva bámultak le rám . A próba végén Damianoval elköszöntünk és haza felé vettük az irányt. A próaterem valójában hangulatos hely volt. Tele erősítőkkel, hangszerekkel és lemezekkel a falon. Szerelmes lettem... A zenéjébe és az énekesbe.
Elkezdett zuhogni az eső. Damianoval megiramodtunk és a beáratig szaladtunk, egyszer csak megállt.
-Kora, én .... - fogtam meg az arcom - Szeretlek téged és azt azóta tudom hogy a bárban segítettél jól érezni magam. Lehet ha ez neked hirteleen jött és te nem így ....
-Én is téged - vágtam bele a szavába mert tudtam hogy mit akar mondani.
Megcsókolt majd beronottunk a lakása ajtyaján ahol folytattuk a heves nyelvcsatákat. Az ölée vett és gyengéden a falhoz nyomott. Életemben nem éreztem még ilyen vágyat egy emberi lény iránt...
Sziasztok! Itt is van a következő rész, teljen kedvetek benne! Az lenne a kérdésem hogy esetleg vigyek e bele a sztoriba egy kis fantasyt. Csak ha van rá igény. A visszajelzést előre is köszönöm <3
VOCÊ ESTÁ LENDO
Gyönyörű vagy! Damiano David ff. <3
FanficEgy véletlen találkozás szülte bonyodalmak, konfliktusok és romantika. * Remélem elnyeri a tetszésteteket! Még új vagyok ebben, nézzétek el ha hibázom. *