Gyönyörű vagy! Damiano David ff. <3

9.fejezet

A megadott órára mind a ház előtt gyűltünk össze, mindenki felpakolta hatalalmas cumóját és készen álltunk hogy bemenjünk új, közös otthonunkba.

Ahogy beléptünk Victoria felkiáltott
-Chili! Chili, ti amo ( = szeretlek)
Az örömteli fogadtatás megvolt hála ennek az energiabomba, cukiságnak.

Neki fogtunk átnézni a szobákat, hogy kinek melyik kell. Ethan a folyosó legvégén lévő szobát választotta míg Vic a mellette lévőt.
-Skacok dehát csak 4 szoba van... Egyikünknek nem jut majd
-Nem Thomas, mindenkinek lesz szobája. Csak Kora meg én egy szobában leszünk.
-Mi? Na ne... És ha össze vesztek?
-Na jó Thomas ez tényleg nem a te dolgod. - förmedtem rá most én amin  a többiek is meglepődtek.

Végül Thomas szobája a Vic melletti szoba lett. A folyosó másik végén volt a mi szobánk Damianoval. Becuccoltunk. Mire mindenki végzett a pakolászással a nap le is ment így felvetettem a kérdést. 

-Ez mind szép és jó, de mit fogunk enni ma este? 

-Rendeljünk pizzát - hangzott el a válasz Ethan szájából. A szemei csak úgy csillogtak úgyhogy nem lehetett neki nemet mondani 

Dam elintézte a rendelést és fél óra múlva meg is érkezett a kaja.  A nappalian ültünk le enni, mindenki csendben majszolgatta az isteni ételt. Később hosszan beszélgettünk, megvitattuk hogy hogyan lesz tovább, kinek mi lesz a feladata. Végül a főzés rám és Damianora jutott, Ethan bevásárol, Vic és Thomas pedig takarít majd. Minden a lehető legjobb irányba indult. Dammal néha kapva egy egy alkalmon össze néztünk, egyszer csak megnyalta a szája szélét mire már nem tudtam mit tenni, ajkain csüngtem és csak ujjaira gondolta ahogy szépen lassan haladni kezdett lefelé a derekamon. 

-Jesszus, menjeteek szobára! - nevette el magát Vic 

-Kérésed számunkra parancs - azzal Dam az ölébe vett és felvitt közös szobánkba. Elkezdtük a felavatást. 

Szépen és érzékien végig húzta ujjbegyeit az oldalamon mire csupa libabőr lettem. Eszméletlen mikre képes ez a férfi. Nyelve hegyével felfedező útra indult hosszan a lábaimon majd combjaim közt uticéljára lelt. Reakció képpen akarva vagy akaratlanul egy hangosabb nyögés hagyta el a számat, úgy tettem mintha egy elárvult kiscica lennék aki végre otthonra lelt. Már már a majdnem elszálltam mire Dam kínzóan lassan felemelkedett és hozzám hajolt. 

-Játszunk! - ezt olyan cserfesen, sunyin és kiszámíthatatlanul mondta hogy nincs olyan emberfia ezen a világon aki nemet mondott volna neki 

Szekrényünkből kivette egyik piros nyakkendőjét és össze kötözte a kezeimet. Fejem felé emelte és hosszan az ágyra terített. A következő pillanatban már neki kezdett a kínzásnak. Alig érezhetően ért csak hozzám, minden értelemben amit hangokkal jutamaztam. Fogalmam sincs mennyi idő telt el azóta hogy  feljöttünk. Kopogásra lettem figyelmes, fogaimmal kibogosztam a nyakkendőt mire Dam elvigyorodott. Gyorsan magamra húztam egy köntöst és ajtót nyitottam. 

-Skacok , bocsi hogy zavarok de hajnali 2 óra és elég hangosak vagytok. - érkezett Ethan mit sem sejtve. Damiano kipattant az ágyból, úgy meztelenül ahogy volt és megragadta barátja kezét majd behúzta a szoába. Ethannal értetlenül néztünk rá majd elvigyorodott. Megcsókolta Ethant. 

Az este kimenetele egy édeshármas felé irányult. Tetszett a helyzet mindhármunknak, letepertük egymást. És egyszer csak mindhárman szuszogva feküdtünk az ágyon, azzal el is nyomott az álom. 

Íme egy fórróbb rész, kárpótlásúl amiért sokáig nem töltöttem fel részeket. Jöhetnek tippek és ötletek a folyatatást illetően.