Tanuló társ

8. Plátoi szerelem

-Ne menj! -Vette le fejpántját és könnyei záporozni kezdtek. Szomorú és vidám is volt. Élete legjobb csókját élte át. Akarta még 1x érezni a férfi ajkait. Mikor haza ért Kakashi az ágyán ült és olvasott.

-Sziaaaaa! -Kezdett Iruka ugrálni az ágyon.

-JOOOO ÉÉÉÉÉG! -Pattogott az ágyon a fiú.

-MEG CSÓKOLT! -Hajolt az arcába.

-Uh ki?

-A parancsnok! -Dőlt Kakashi mellé.

-Uhm te smároltál vele? Hogy néz ki?

-Fogalmam sincs el volt takarva a szemem! -Fülig ért a szája.

-Gratulálok? -Néhány nap múlva a tetőn ült Kakashi az anbus szettjébe nézte ahogy Iruka sétált haza fele. -Iruka!

-Uhm parancsnok? -Pirult el. Le ugrott mellé.

-Rá érsz?

-Uhum...-El mentek az erdőbe és egy fa ágán nézték a nap le mentét.

-Sajnálom a múltkorit...

-Én is...-Az anbus Irura kapra a fejét. -Hogy  úgy el rohantál...-Mosolyodott el.

-Szégyelltem magam.

-Nem kellet volna...-Iru terpeszbe a lába közé vette az ágat hátát a fának támasztva ismét szemére húzta a kendőt.

-Újra csókolózni akkarsz?

-Ezúttal csak csókot szeretnék...

-Oké...-Meg ragadta a fiú arcát és finoman rá harapott az ajkára. Lágyan végig simított a fiú arcán majd el vált ajkaitól vissza véve maszkját.

-Parancsnok.

-Mond.

-Szeretném ha a párom lennél.

-Uhm tessék!? -Akadt ki.-De...

-Nem baj ha soha nem láthatom az arcod! -Homlokát a maszkéhoz nyomta. „IDIÓTA BAROM!” Vert bele ököllel Kakashi a boxzsákba a kondi terembe.

-BAROM BAROM BAROM! -Püfölte.

-Minden oké? -Sétált oda Obito.

-NEM! -Kiabált rá.

-Jólvan na! -Tartotta felé tenyereit. -Mondd el hátha tudok segíteni.

-Nem lehet! -Kuporodott össze Kakashi és hajába markolt. „IDIÓTA VAGYOK! HA DOBOM PARANCSNOK KÉNT ÖSSZE TÖRIK ÉS SOHA TÖBBÉ NEM ÍZLELHETEM MEG AZ AJKÁT...De....de nem akarok életem végéig így lenni vele...ki kell találnom valamit....” Hetekig találkozgattak vele egyik este Kakashi azt mondta nem lesz mert át megy Obitohoz. Iruka egyből el mondta a parancsnoknak, hogy lehetnek kettesbe. Este kopogott az ablakon Iruka be is engedte.

-Takaros...-Mászott be. Le vette a cipőjét fel ült Iru mellé az ágyra. A fiú át ölelte.

-Hiányoztál.

-Nekem is te. -Húzta végig a fiú oldalán a kesztyűt ezzel fel húzva azt. A fiatal libabőrős lett. Finoman hátra döntötte a fiút és fölé támaszkodott. Be nyúlt a pólója alá lassan húzta vissza kezét. Irukát rettenetesen izgatták a karmok amik lágyan karcolták a testét. Le húzta fej pántját és csókolózni kezdtek Irun már csak egy alsó volt amikor Kakashi meg szólalt.

-Nem bírom ezt...-Mászott le a fiúról és az ágy mellé ülve vissza húzta a maszkját.

-V-valami rosszat tettem? -Ült fel a fiatal.

-Iruka azt akarom, hogy meg tud ki vagyok! -Állt fel és le dobta a maszkot de arcán még rajta volt a másik maszk is. Iruka hangosan üvöltve magára rántotta a takarót.

-HOGY TEHETED EZT!? -Vágott hozzá mindent ami csak a kezébe akadt. -TE UTOLSÓ SZEMÉT LÁDA! MAJDNEM LE FEKÜDTEM VELED! ITT JÁTSZOD A HÜLYÉT TE SEGGFEJ! UTÁLLAK! GYÜLŐLEK! -Kiabált torka szakadtából.

-Majdnem sexeltél velem!

-Az még akkor volt mikor nem tudtam ki vagy te szatír! -Sírta el magát Iruka.

-Csókolóztunk is!  

-NEM AKKARLAK LÁTTNI! -Kezdett zokogni. A varázslat el múlt az egész túl valós lett. Kakashi egy férfi volt Iruka pedig nem állt készen arra, hogy el fogadja máságát. -TAKARODJ! -Húzta fejére a takarót és az alatt sírt.

-Iruka...

-HAGY BÉKÉN! NEM VAGYOK MELEG! -Kiabált. Kakashi fel emelte a maszkot és nézte csalódva. Kezdte meg érteni miért volt ez az egész.

-Sajnálom...

-Nem érdekel...-Hetekig nem beszéltek. Majd Kakashi meg jelent a dolgozatával és oda adta neki.

- 5-ös lett.

-Gratt. -Adta vissza.

-Meddig fogod még ezt csinálni? -Tárta szét a kezét. -Áhh tudod mit igazad van. Jobb így csinálni...szarjunk a másikra. Nem kell a segítséged se! -Legyintett Kakashi. -Foglalkozzon veled aki akar. Nem fogok milliószor bocsánatot kérni. Hidd el én többet vesztettem mint te.

-Ohh tényleg?

-Igen. Te egy plátói szerelmet én egy igazi szerelmet és egy barátott is egybe mert te voltál az aki el taszított. -Dobta le az ágyára a papírt és ki menve be csapta az ajtót. Iruka el kezdett sírni. Fel vette a dolgozatot fájdalmas mosollyal vissza is tette. Ki nyitotta Kakashi szekrényét és ki vett egy pulcsit rá feküdt az ágyra és bele túrta arcát.

-Kakashi...sajnálom...még nem tudtam fel dolgozni...-Szorította a pulcsit álomba sírta magát. Későn ért vissza az idősebb. Rá nézett a fiúra majd meg torpant. „Az az én felsőm?” Nagyon óvatosan be feküdt mellé és át ölelte. Arcát a hajába túrta és magába szívta az illatát.