[4 & 7] - [George Russell]

378 16 0
                                    

SZÓSZÁM: 504

4. "Hé, nincs semmi baj. Csak rémálmod volt"

7. "Szeretnél kimenni, és nézni a csillagokat?"

Egy mozgalmas nap után korán lefeküdtél, George pedig hihetetlenül édes volt veled, mióta hazaértél. Nem volt egy ötcsillagos séf, de mindent megtett, hogy finom ételt készítsen neked, majd utána időt szakítottatok magatokra. Vettél egy nagy zuhanyt, majd lefeküdtél, és szinte azonnal el is aludtál. George bement egy szobába, ami igazából játszószoba volt. Hiszen volt ott három széles képernyő, a kamerája, meg a twitch felszerelése, amivel felkészült az esti játékra. Charles-al és Alex-el fog játszani, de remélte, hogy közben pihenhet. "Szép estét srácok" Szólalt meg George, fülére téve a fejhallgatóját, ahogy hátradőlt a széken. Kezében pedig a telefonja volt, amin az Alex-el és Charles-al való közös csoport van megnyitva. "Ma megpróbálok nem túl hangos lenni, a barátnőm a mellettem lévő szobában alszik" Magyarázta, aminek hatására a chat néhány aranyos dolgot mondott rólad, és megkérdezték, miért vagy már ilyen korán az ágyban.

"Nagyon hosszú, és fárasztó napja volt, ezért készítettem neki vacsorát, majd fürdés után lefeküdt aludni" Mondta George, miközben szeme végigsiklott néhány kommenten. Közben várta, hogy Alex és Charles is csatlakozzon. A másik két versenyző hamarosan társult hozzá, majd egy kis beszélgetést folytattak a csapatukkal eltöltött időről. Beszéltek Alex átigazolásáról a DTM-be, bár a Red Bull kötelékében maradt. Nem sokkal később elkezdtek játszani. A tesztek előtti kemény felkészülés, és a tesztnapokat követő pihenés után ez egy optimális kikapcsolódást jelentett George-nak. Szeretett időt tölteni a rajongóival és a barátaival. Órák teltek el anélkül, hogy észrevette volna, de amikor a chat szólt neki, hogy bejöttél a szobájába, megfordult. Látta, hogy az ajtóban állsz, kissé ideges arckifejezéssel, ettől a fiúnak a szíve összeszorult a mellkasában. "Szerelmem, mi a baj?" Kérdezte George felállva a székről, nem törődve azzal, hogy lenémítsa mikrofonját.

"Szörnyű álmom volt" Magyaráztad pulóverének ujjaival babrálva, miközben tenyerét az arcodra tette. Hüvelykujjával pedig cirógatott. "Akarsz beszélni róla?" Kérdezte, de megráztad a fejed. "Hé, nincs semmi baj. Csak rémálmod volt" Vigasztalta George, majd hagyta, hogy a mellkasába fúrd a fejed, később megpuszilt. "Tehetek érted bármit?" Kérdezte utána. "Össze akarsz bújni, vagy nézzünk valamit együtt?" Folytatta. "Szeretnél kimenni, és nézni a csillagokat?" Javasoltad, George pedig bólintott. "Persze, drágám. Hadd jelentkezzek ki, rendben?" Bólintottál, és az ajtóban maradtál. "Srácok, mennem kell" Mondta George. "Egy kis időt töltök a barátnőmmel, de később találkozunk!" Nem habozott befejezni a stream-et, és kikapcsolni a gépet. Az éjszaka ragyogó volt, amikor kimentetek, hirtelen felvillantak a kocsija lámpái, amitől válaszul összeráncoltad a homlokodat.

"Gyere, menjünk egy kis kocsikázásra" Mosolygott George, imádta, amikor felragyog az arcod a meglepetéstől. Gondoskodott arról, hogy a tető ne legyen kint, így mellé leülve néztél fel a csillagokra. Eközben a fiú lehajtott a tornácról, és elindult a partvidéki út felé. Nem hajtott túl gyorsan, a sós tengeri szellő csak tovább növelte a pillanatot. Az autó műszerfalának lámpái világítottak, ujjai összefonódtak a tiéddel. Mindent szinte tökéletes volt, el is felejtetted a rémálmot. "Köszönöm" Szólaltál meg először, mióta elhagytátok George lakását. George mosolyogva nézett rád. "Bármit neked, bébi" Emelte fel összefonódott kezeiteket, és puszit nyomott rá, becsben tartva ezt a pillanatot.

Credit to curvaparabolica

𝙶𝚎𝚘𝚛𝚐𝚎 𝚁𝚞𝚜𝚜𝚎𝚕𝚕 𝙾𝚗𝚎 𝚂𝚑𝚘𝚝𝚜 *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*Where stories live. Discover now