𝙶𝚎𝚘𝚛𝚐𝚎 𝚁𝚞𝚜𝚜𝚎𝚕𝚕 𝙾𝚗𝚎 𝚂𝚑𝚘𝚝𝚜 *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

Radiant - [George Russell]

SZÓSZÁM: 559

ÖSSZEFOGLALÓ: George-al van egy két éves lányotok, akit Mila-nak hívnak, és terhes vagy a második kislányoddal. Mila abszolút apás, így meglátogatjátok George-ot Silverstone-ban.

"Add anyának a kezed, édesem" Kérted kislányodat, amint kiugrott a kocsiból, ami ma a silverstone-i pályára vitt. Mila felnyúlt kis karjával, majd összekulcsoltátok ujjaitokat. Izgatott volt, hogy ma láthatja az apját. Ma reggel majdnem sírva fakadt, hiszen George-nak korábban kellett mennie, mint nektek. De miután a férfi megígérte neki, hogy később el tud jönni, kissé megnyugodott. Mila attól kezdve apás, amióta George először fogta a mellkasához, és ez azóta sem változott. Így minden reggelt együtt töltötök, meg kellett tanulnia, hogy nem lesz minden reggel ott az apja. Számos olyan versenyhétvége lesz, amikor nem tudtok csatlakozni. Mila fehér szoknyába, és Williams felsőbe volt öltözve George rajtszámával, ezt az ajándékot a csapattól kaptátok.

Hihetetlenül aranyosnak tűnt, közben arra összpontosítottál, hogy elővedd a paddock belépőt, anélkül, hogy leejtenéd a nehéz táskát, vagy elveszítenéd a lányod kezét. Biztos voltál benne, hogy a fotósoknak ez egy nagyszerű lehetőség volt a képek elkészítéséhez. Hiszen ők azok, akik a paddock bejáratán, és azon túl is tudtak mozogni. Sikerült az orrodra, és a szádra tenni a maszkot, így végre úton voltatok George-hoz. A verseny előkészületei már elkezdődtek, George mondta, hogy reggel a médiával lesz egy pár találkozója. De a menetrendje szerint szabadon ebédelhet veletek a Williams hospitality-ben. Örültél, hogy laza ruhát viseltél, semmi szűket a pocakod körül, ami már megmutatkozott. Meleg is volt, érzed, ahogy a nap süti a bőrödet. Megkönnyebbültél, amiért fényvédőt tettél Mila sápadt, törékeny bababőrére, mielőtt elindultatok. "Nem szabad ilyen nehéz táskákat egyedül cipelned, ugye tudod?" Szólni akartál az illetőnek, hogy foglalkozzon a saját dolgával, amíg meg nem fordultál, és meg nem láttad Lando Norris-t.

"Szia" Mosolyogtál rá megállva útközben. "Remekül nézel ki, drága" Ölelt meg gyengéden Lando. "George-hoz mentek?" Kérdezte Lando, lassítva a lépteit, miközben veletek sétált. "Igen" Válaszoltad. "Szia" Intett egyet Lando a kis Mila-nak, aki felsikoltott, és gyorsan az anyja szoknyája mögé bújt. "Hadd vegyem el" Motyogta Lando, majd levette a válladról az egyik táskát, amiben a Mila számára nélkülözhetetlen dolgok voltak. George már a Williams hospitality előtt volt, és Mila azonnal szólt neki, amint meglátta. Elengedted a kezét, a kislány pedig azonnal rohant az apjához. George a karjába vette, örömteli nevetése több arra járónak is mosolyt csalt az arcára. "Köszönöm" Mondtad Lando-nak, ahogy letette a szütyőt George közelében, majd kettesben hagyott titeket. "Szia, drágám" Ölelt meg George szabad karjával, és puszit nyomott az arcodra.

George a táskáért nyúlt, amit Lando hozott, majd beléptetek a klímásított helységbe. Mila nagyon örült, hogy George karjaiban lehet, és amíg a kantinban ültetek, imádtad nézni őket. George combján ült, és minden alkalommal kuncogott, amikor a férfi a hasát csiklandozta. "Olyan szép vagy, kicsim" Mondta George, ettől a mosolyod szélesebb lett. "Köszönöm, George" Mondtad. "Ezzel a ruhával, és a pocakoddal" Folytatta. "Alig várom, hogy megszülessen a második kislányunk" Mondta. "Én is" Sóhajtottál. "Nehezedik" Kuncogtál, miközben kezeid a hasad fölött mozogtak. "Egy darabig elbírom Mila-t, ha szeretnél még egy kicsit pihenni" Ajánlotta George, amikor mindketten felálltatok az asztaltól. "Nem szükséges" Mondtad, majd George kinyújtotta a kezét, hogy megsimogassa az arcod. Lehajolt, hogy megcsókoljon, egy rövid időre lehunytad a szemed. "Szeretlek" Mondtad, mire George visszamosolygott. "Én jobban szeretlek, drágám" Válaszolta, közben Mila-hoz nyúlt, hogy ismét felemelje.

Megpuszilta pufók arcát, szabad kezét a derekadra tette. George hihetetlenül boldog volt, hogy itt vagytok, a kedvenc lányai az egész világon.

Credit to curvaparabolica