Sweet dreams are made of this Who am I to disagree? I travel the world and the seven seas Everybody's looking for something
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Néhány nappal később
Annak ellenére, mennyire biztos volt a sikerében, Leigh-Anne el sem akarta hinni, hogy valóban engedélyt kapott arra, hogy meginterjúztathassa az általa választott fiút. Nem igazán az volt a helyzet, hogy madarat lehetett volna vele fogatni, inkább ideges volt. Izgult. Töviről-hegyire átnyálazta az aktát, olyan részletességgel, hogy már ahhoz is volt bátorsága, hogy kijelentse, ismeri a fiút. De nyilván ez nem volt igaz. A vallomását olvasta, a diagnózist nagyrészt ez alapján állították fel, így nem volt 100 százalékban megbízható az eredmény. Az anamnézis hiányos, csak annyit tudott meg belőle, hogy a fiú a Haly's Cirkuszban tengette napjait, a férfi, akit a letartóztatásáig apjának hitt odaveszett a tengeren, az anyja iszákos és abuzív, aki gyakorta váltogatta partnereit. Az utolsó szög a koporsóban pedig az az információ volt, hogy egy öreg férfi, aki segített neki elrejteni a gyilkos fegyvert a kihallgatás közben vallotta be, hogy valójában ő az igazi apja. Minden annyira képlékeny volt körülötte és ez megijesztette. És minél inkább közeledett az első beszélgetés napja, egyre inkább úrrá lett rajta a szorongás.
- Chandler! – rántotta vissza a valóságba Dr. Hudson hangja. Már nem közeledett az interjú napja. Ma volt az a nap. Percek választották el tőle. Kezei reszkettek. – Vedd fel a köpenyed és gyere, be kell mutassam neked a megfigyelő csoportot.
- I-Igenis, doktornő... – billegette a fejét. Leigh-Anne magára vette a saját nevével ellátott fehér köpenyt, ne lógjon annyira ki a többi orvos közül, loboncát pedig alul felkötötte egy laza kontyba, pár sötétbarna tinccsel keretezve ovális arcát. Dr. Hudson érezte, hogy valami nincs rendben a lánnyal, ezért odalépett hozzá, sötét kezeit a vállaira helyezte, fekete szemeiben pedig melegséget árasztott.
- Látom, hogy ideges vagy. Ezzel nincs semmi baj, ne ijedj meg. Mindenki így kezdi – húzta egy féloldalas mosolyra dús ajkait. – Pár dolgot viszont feltétlen fogadj meg nekem! Ne hagyd, hogy az izgatottság kiüljön rajtad. Legyél távolságtartó, ugyanakkor figyelmes. Nem szabad szétesned és ne engedd meg neki, hogy gyengepontot találjon rajtad. Figyelj oda, hogy ne csússzon ki a kezedből a kontroll, neked kell irányítanod a beszélgetést. Ne hagyd, hogy személyes kérdéseket tegyen fel neked. Ha kötekedik, inzultál, engedd el a füled mellett, ne add meg neki az örömöt, hogy szórakozzon rajtad, vagy lássa, hogy dühös vagy. Okos lány vagy és én hiszek benned. Félned pedig cseppet sem kell, végig figyelni foglak titeket és ha úgy van leállítom a beszélgetést.
Leigh-Anne állta a nő megnyugtató pillantását és igyekezett minden információt és jótanácsot elraktározni magában. Zavartan, némán bólogatott egyet. Kezébe vette az aktából kiválogatott oldalakat, melyekre úgy érezte, hogy szüksége lesz és egy jegyzettömböt, hogy abba gyűjtse a további információt. Dr. Hudson ezután kivezette őt az irodájából és kettesben elindultak a kijelölt terápiás szoba felé.
