Tizenegyedik Fejezet

1.3K 74 9
                                    

Csöngetett valaki. Tudtam, hogy Cameronék voltak azok.

Lementem a lépcsőn, és ők már bent voltak a házban.

- Sziasztok! - mosolyogtam.

Megöleltem Sarah-t, majdnem Rafe-t is, de hirtelen megálltam előtte és csak intettem egyet, ezután meg kínosan befordultam a nappaliba, és leültem a kanapéra.

Ward, Rose, Apám és Anyukám pedig az asztalhoz ültek, a konyhába.

Sarah lepattant mellém, Rafe pedig Sarah mellé.

Egy ideig teljes csendben ültünk, de aztán Apa szólt, hogy ebéd van, ezért mind kimentünk a konyhába.

Leültünk az asztalhoz, és elkezdtünk enni.

Mindenki jó kedvűen beszélt, csak én maradtam csendben.

- Lucy, hallottam szakítottatok Rafe-vel. Mi történt? - kérdezte Rose.

- Rose! - sziszegett rá Ward.

- Semmi gond. - mondtam gyorsan. Kicsit hezitáltam hogy elmondjam-e az igazat, de végül az igazságnál döntöttem. - Egyik nap láttam ahogy Rafe megcsalt egy idegen lánnyal.

Erre mindenki felkapta a fejét.

- Tessék? - fordult Rose felém.

Én csendben maradtam és csak lökdöstem az ételt a tányéromon.

Ezek után mind csendben maradtak, és mikor megettem még egy falat brokkolit, letetettem a villámat és felszaladtam a szobámba. Becsaptam az ajtót és leültem az ágyamra sírni.

Akármilyen hihetetlen is, Rafet mindig is szeretni fogom, akár ha meg is öl valakit. Nem tudom utálni.

Egy idő után kopogást hallottam az ablakomon.

Felnéztem könnyes szemeimmel, és kinéztem az ablakon. JJ állt ott.

Felhúztam az ablakot és bemászott.

- Hát te? - szipogtam.

- Sarah írta hogy mi történt és gondoltam idejövök.

Erre elmosolyodtam. Egyrészt, hogy Sarah szólt, másrészt hogy JJ idejött, csak miattam.

Aztán megint elsírtam magam, mikor eszembe jutott hogy ez mind mi miatt van.

- Gyere ide. - tárta ki karjait a mosolygós JJ.

Én azonnal megöleltem, olyan szorosan, ahogy csak lehet.

- Köszönöm. - szipogtam.

- Na de mit?

- Hát, hogy itt vagy nekem. Mint mindig. A jó öreg JJ Maybank. - viccelődtem.

- Örökké. - mondta.

Erre felnéztem rá és mosolyogtam, akár egy tejbetök. Ő letörölte a könnyeimet mosolyogva.

Na elég lesz ebből az érzelgős meséből, mert most kezdődik csak a java.

Egy kopogást hallottam az ajtón.

- Lucy, itt vagy? - hallottam Rafe hangját.

- Úristen! Ez Rafe! Bújj el! Be a szekrénybe! - hessegettem.

- Igen, itt van. - kiabált ki JJ.

- Eszednél vagy King Kong? - koppantottam fejen.

- Ki van bent veled, Lucy? - hallottam apám hangját is.

Hát ez egyre jobb lesz.

- Basszus JJ! Mit csináltál! Ezért egy életre büntetést kapok! - idegeskedtem.

Outer Banks. A Földi Paradicsom.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora