Solar System / Irány az űr fanfiction

1. rész: Irány az űr!

Izgatottan ácsorogtunk a NASA kilövőállomásánál, az utolsó eligazítás miatt.

     -  Uraim!- lépett hozzánk Raymond tábornok (akinek semmi köze az amerikai katonához).- A mai nappal megkezdik az utazásukat a C382-G720-as bolygóra. Remélem, hogy alaposan felkészültek!
-Uram, igen uram!- álltunk szalutálásba.
- Remek. Ezzel megkezdhetik az utazásukat!
- Uram, igen uram!- ismét szalutáltunk, majd beszálltunk az űrhajóba.

  Az űrhajó nehezen, de elindult. Halványan láttam, ahogyan elhagyjuk a kilövőállomást, majd az atmoszférát.

  Be kell vallanom, hogy az űr nagyon jó hely. Furcsa volt, hogy a rakéta süvítő hangja egycsapásra elnémult.

    - Szerinted mikor leszünk ott?- kérdezte Hunor.
-Nem tudom. Nemsokára.

     - C832-G720! C832-G720, jelentkezz!
- Itt C832-G720!
- Hamarosan elérik a célállomást! Kezdjék meg a landolást!
- Értettük, vége!

  A landolás zökkenőmentesen zajlott, de néhány dolog megsérülhetett. Szerintem megjavítható, vagy pótolható.

    - C832-G720 jelentkezz! C832-G720 jelentkezz!- Raymond hangját szakadozva lehet hallani. Talán ez sérült meg a legjobban.
- C832-G720 jelen. Ismétlem, jelen!- szólt Hunor a mikrofonba, de semmiféle választ nem kapott.
- Hagyjad, rönkrement.- próbáltam leinteni az ismételt próbálkozásról.-Inkább fedezzük fel a bolygót!

  A hely sokkal melegebb és szelesebb, mint a Föld bármely pontja! Illetve furcsán néz ki: sárga fűcsomók állnak ki itt-ott, rengeteg szikla szóródott el, valamint egy nagyon hosszú folyó választja ketté az ismeretlen területet.

    - Biztos, hogy ez a jó bolygó? Nem kellene zöld lényeknek előbújnia?-kérdezte Hunor.
-Az a Mars!
-Tényleg!-csapott a homlokához.

   - Kell lennie valami életnek! Folyó van, és benne valami fekete.
- Béka? Hal? Teknős? Bármelyik lehet.
- Hal.
- Látod? Az állításod valós! Vannak élőlények!
- Igen, de a halakat is megeszi valami! Melyik táplálénklánc végén áll a hal?
- Biztos, hogy létezik, egyelőre ezt le kell nyelned!
- Keressünk valami barlangot! Ha itt vagyunk, hőgutát fogunk kapni!
- Jogos!- felelte Hunor, majd elmentünk egy fedezék remenyében.

  És aki keres, az talál! Találtunk egy magas, sötét barlangot, nem is olyan messze az űrhajótól.

  - Hahó? Van itt valaki? Hahó!- ordított Hunor.
Semmi választ nem kapott, csak egy nagyon tompa vízhangot.
-Akkor nincs itt senki. Pakoljunk le, és írjunk néhány adatot!
-Adatot? Miféle adatot?
-Nem hallottad az eligazításon? Mivel mi fedezzük fel ezt a bolygót, muszáj írni róla. Ezért vagyunk itt!
- Jah, az a ,,Fedezzétek fel a bolygót" szöveg?- kérdezte Hunor.
- Nem, palacsinta! Hát persze, hogy az!
-Akkor gyere, mire vársz!?
-Csak egy perc!

  A bolygó felfedezése jó kis időtöltés! Egy csomó mindenre kell figyelni, le kell írni mindent egy régi füzetbe, és fotózni kell!- feltéve, ha nem olvad el a kamera.

  És közben rá kellett jönni a motor,-hegyezőhangra, ami folyamatosan a nyomunkban van.

  Vagy csak hallucinálok.

  - Gyere, ez mi lehet?
- Mi vagyok én? Enciklopédia? Wikipédia? Könyvtár?
- Legyen a neve Sajtvirág!
- Promó... khm... Szerintem nem illene rá!- csóváltam a fejem.- Kissé zöldes a növény, nem sárga!
- Tényleg- csapott ismét a homlokához Hunor.
- Na menjünk tovább!- feleltem, majd körbejártuk a környéket, minden egyes apró jelre ügyelve.