~Lily szemszöge~
*Vasárnap délután*
-Elmondanád hogy hol a francban voltál?
-Kérlek..ne itt mindenki előtt.. suttogtam mikor becsuktam magam mögött a Valhalla bázisának ajtaját.
-Pont leszarom Lily!! Nem megkértelek arra hogy legyél itt időben??!!! Reggel a lelkedre kötöttem!!!
-Sajnálom húztam össze magam.
-A faszt sajnálod! Pofozott fel. De egyetlen könycsepp sem jött ki a szememen. Vettem egy nagy levegőt majd mélyen a szemeibe nèztem.
- Reggel miért siettél annyira?
-Az egyik korcs a Tomanból akart valamit
- Mikey volt az ugye ? A hangom megremegett de a komolysàgomat próbáltam tartani
-Te meg honnan...(vonta fel a szemöldökét)
-Hogy honnan tudom? Hallottam mit beszéltetek.
-nem meg mondtam hogy maradj a szobádban??!! Húzta föl magát
- meddig akarod még ezt csinálni? Ha? Úgy viselkedsz mintha a tulajdonod lennèk!!!! Miközben rohadtúl semmi közöm hozzád!!! Attól hogy egyszer kétszer megdugsz! Attól úgyanúgy lehetnek érzèseim!!! Fakadtam ki.
-Tetszik neked... jutottak el agyáig a szavaim
-Hogy mivan?
-Mikey.. tetszik neked.. ismételte meg magát mintha nem hallottam volna az elsőt is
-Ezt meg honnan veszed? Egy szóval se mondtam (tettem keresztbe a kezem)
- Lehet hogy nem mondtad viszont látom rajtad. De. Egy dolgot jobb ha megjegyzel.Ha összeszűröd a levet az ellenséggel. Ide többet be nem tetszed a lábad ó és Mikey-t pedig megölöm. Vilàgos voltam?Elkerekedett szemekkel néztem rá..ugye ezt most nem gondolja komolyan?
-Semmi közöm a Tomanhoz!
-Még! Tette kezét a vállamra.
-Ne érj hozzám! Löktem le magamról
-Látod. Erről beszélek! Ma már találkozatok Mikey val nemde?
-Igen de csak pár percre... az nem jelent semmit!
-Rendben Lily...bólintott.Nem hiszem el miért viselkedik úgy mint akinek mindegy lenne?
ezután behúztam magam az egyik sarokba és onnan halgattam a megbeszélést. Ami dög unalom volt. Hanma egész végig arról beszélt hogyan fogják kicsinálni a Tomant. Közben Többszőr is kiemelte Mikey nevét. Ekkor mindíg rám pillantott háta letud olvasni valamit az arcomról de semmi érzelmet nem mutattam ki.
Este szeremcsèm volt. Így Nyugodtan eltudtam készűlni a fesztiválra. Mivel Hanma nem volt otthon.
A sebeimet gondosan átkötöztem majd fölvettem anyám kimonóját amit a halála előtt hagyott rám. Szívem összeszorúlt a ruhadarab láttán.
De sírni már képtelen voltam.hiszen annyi mindenen mentem keresztűl hogy a lelkem és az érzéseim teljesen tönkrementek. Édesanyám hiánya akkora űrt hagyott bennem hogy talán már képtelen lennék újra a szeretetre....A "nevelőm" elvette tőlem azt amit egy különleges személynek akartam odadni. Pedig akkor még csak..tizenhárom voltam.. semmit sem tudtam a testemről de egyik nap Hanma máshogy kezdett közeledni felém. Eleinte nem tűnt fel milyen szándékai vannak ... de este amikor azthitte hogy alszok bejött a szobámba...
Arra emlékszem hogy a könnyeimmel küzködtem összeszorítottam a szememt és az ajkaimat. Nem sikítottam pedig kellett volna. A fájdalom.. amit akkor éreztem elviselhetetlen volt. Hanma úgy vette birtokba a testemet minta teljesen az övé lennék... egy idő után pedig màr rendszeressé vált.. bevallom volt olyan hogy vártam is mikor jön àt
és talán ezért sem jelentettem fel soha a rendőrségen. Ennyi év után...meg már felelseges lenne.Mielött találkozam volna Hináékkal megálltam hogy vegyek egy két mochit de végűl elvittem az összeset.
****
-Te lennél Lily? Kerdezte az egyik tag a Tomanból miközben tetőtől talpig Végígmért
-Sziasztok! bocsánat hogy késtem de ... hoztam Mochit...
Mikey mérgesen fordúlt felèm mikor odanyújtottam neki a süteményt.-köszi... de nem kell.. utasította vissza.
-Ugyan!! Mikey! tudjuk hogy imádod a mochit karolta át Draken a vállát.
-Remélem azért tettél félre nekem is hogy kiengesztelj valahogy! Vette el végűl de közbe rám sem nézett
- Mindketten tudjuk hogy megérdemelted így se ütöttem túl erősset. Nevettem
-Még jó! Háborodott fel.
-Lily pontosan miért ütötted meg Mikeyt? Kérdezte Hina
- Felidegesített óhh és azt a szót használta hogy "Hülye Picsa"
Idéztem a szavait . Vagy nem így volt?
-Jolvan de... (forgatta a szemét)A tüzijáték alatt egyetlen szót se beszéltünk Mikey val nem mintha rászorúltam volna a társaságára . Hiszen a többiekkel nagyon jól elvoltam. Olyan hajnali fél kettő lehetett mikor mindenki hazaindúlt.
-Lily!!!! Kiáltott utánam valaki. Kérdően fordúltam hátra. Mikey sétàlt felèm zsebre tett kèzzel.
-Miaz? Kérdeztem mikor megàllt tőlem egy méterre- Nem kezdhetnék újra?
-Mégis micsodàt? Vontam fel a szemöldököm
- paraszt voltam és ezért... bocsánat.. hajtotta le a fejét.
-De jó végre rájöttél... húzam halovány mosolyra a számat.
-A többieknek szimpatikus vagy.. kezdte
-Ennek örülök.. pirúltam el
-Ne...vigyelek.. haza? Kérdezte pár másodperces kínos csönd után.****
-hadd vezessek! Könyörögtem mikor odaértünk a motorjához. Amit újra megcsodáltam.
-Azt felejtsd el! Ràzta meg a fejét elég határozottan
-Kérleek! Rebegtettem a pilláimat háta belemegy.
- Mondom hogy nem! Ki akarod nyiratni magunkat vagy mi?
-Nem megyek gyorsan ígerem! Probálkoztam tovább.
-Biztos hogy nem! Ilyen ruhába meg annak örűlj hogy elviszek egyáltalán
-Miért?
-mert a a női kimonót nem motorozásra találták ki. Ezt meg vedd föl! Adta oda bukósisakot.Még egy ideig puffogtam de vegűl fölültem mögé és átkaroltam a derekát.
-Hol is laksz pontosan? Kérdezte
-Csak... mennj.. (mondtam) gondolom ebből levette hogy még nem akarok hazamenni.Foly.köv.
________________________________
YOU ARE READING
Öt méter távolság!18+ (Tokyo Revengers f.f.)
أدب الهواةToman és Valhalla a két ellenséges banda akiknél a béke szóba sem jöhet .. és ha megis?