Öt méter távolság!18+ (Tokyo Revengers f.f.)

- Tudtam hogy itt vagy

~Lily szemszöge~

*Vasárnap délután*

-Elmondanád hogy hol a francban voltál?
-Kérlek..ne itt mindenki előtt.. suttogtam mikor becsuktam magam mögött a Valhalla bázisának ajtaját.
-Pont leszarom Lily!! Nem megkértelek arra hogy legyél itt időben??!!! Reggel a lelkedre kötöttem!!!
-Sajnálom húztam össze magam.
-A faszt sajnálod! Pofozott fel. De egyetlen könycsepp sem jött ki a  szememen. Vettem egy nagy levegőt majd mélyen a szemeibe nèztem.
- Reggel miért siettél annyira?
-Az egyik korcs a Tomanból akart valamit
- Mikey volt az ugye ? A hangom megremegett de a komolysàgomat próbáltam tartani
-Te meg honnan...(vonta fel a szemöldökét)
-Hogy honnan tudom? Hallottam mit beszéltetek.
-nem meg mondtam hogy maradj a szobádban??!! Húzta föl magát
- meddig akarod még ezt csinálni? Ha? Úgy viselkedsz mintha a tulajdonod lennèk!!!! Miközben rohadtúl semmi közöm hozzád!!! Attól hogy egyszer kétszer megdugsz! Attól úgyanúgy lehetnek érzèseim!!! Fakadtam ki.
-Tetszik neked... jutottak el agyáig a szavaim
-Hogy mivan?
-Mikey.. tetszik neked.. ismételte meg magát mintha nem hallottam volna az elsőt is
-Ezt meg honnan veszed? Egy szóval se mondtam (tettem keresztbe a kezem)
- Lehet hogy nem mondtad viszont látom rajtad. De. Egy dolgot jobb ha megjegyzel.Ha összeszűröd a levet az ellenséggel. Ide többet be nem tetszed a lábad ó és Mikey-t pedig megölöm. Vilàgos voltam?

Elkerekedett szemekkel néztem rá..ugye ezt most nem gondolja komolyan?
-Semmi közöm a Tomanhoz!
-Még! Tette kezét a vállamra.
-Ne érj hozzám! Löktem le magamról
-Látod. Erről beszélek! Ma már találkozatok Mikey val nemde?
-Igen de csak pár percre... az nem jelent semmit!
-Rendben Lily...bólintott. 

Nem hiszem el miért viselkedik úgy mint akinek mindegy lenne?

ezután behúztam magam az egyik sarokba és onnan halgattam a megbeszélést. Ami dög unalom volt. Hanma egész végig arról beszélt hogyan fogják kicsinálni a Tomant. Közben Többszőr is kiemelte Mikey nevét. Ekkor mindíg rám pillantott háta letud olvasni valamit az arcomról de semmi érzelmet nem mutattam ki.

Este szeremcsèm volt.  Így Nyugodtan eltudtam készűlni a fesztiválra.  Mivel Hanma nem volt otthon.
A sebeimet gondosan átkötöztem majd fölvettem anyám kimonóját amit a halála előtt hagyott rám. Szívem összeszorúlt a ruhadarab láttán.
De sírni már képtelen voltam.hiszen annyi mindenen mentem keresztűl hogy a lelkem és az érzéseim teljesen tönkrementek.  Édesanyám hiánya akkora űrt hagyott bennem  hogy  talán  már képtelen lennék újra a szeretetre....

A "nevelőm" elvette tőlem azt amit egy különleges személynek akartam odadni. Pedig akkor még csak..tizenhárom voltam.. semmit sem tudtam a testemről de egyik nap Hanma máshogy kezdett közeledni felém. Eleinte nem tűnt fel milyen szándékai vannak ... de  este amikor azthitte hogy alszok bejött a szobámba...
Arra emlékszem hogy a  könnyeimmel küzködtem összeszorítottam a szememt és az ajkaimat. Nem sikítottam pedig kellett volna. A fájdalom.. amit akkor éreztem elviselhetetlen volt.  Hanma úgy  vette birtokba a testemet minta teljesen az övé lennék... egy idő után pedig màr rendszeressé vált.. bevallom volt olyan hogy vártam is mikor jön àt
és talán ezért sem jelentettem fel soha a rendőrségen. Ennyi év után...meg már felelseges lenne.

Mielött találkozam volna Hináékkal megálltam hogy vegyek egy két mochit de végűl elvittem az összeset.

****

-Te lennél Lily? Kerdezte az egyik tag a Tomanból  miközben tetőtől talpig Végígmért
-Sziasztok! bocsánat hogy késtem  de ... hoztam Mochit...
Mikey mérgesen fordúlt felèm mikor odanyújtottam neki a süteményt.

-köszi... de nem kell.. utasította vissza.
-Ugyan!! Mikey! tudjuk hogy imádod a mochit karolta át Draken a vállát. 
-Remélem azért tettél  félre nekem is hogy kiengesztelj valahogy! Vette el  végűl  de közbe rám sem nézett
- Mindketten tudjuk hogy megérdemelted így se ütöttem túl erősset.  Nevettem
-Még jó! Háborodott  fel.
-Lily pontosan miért ütötted meg Mikeyt? Kérdezte Hina
- Felidegesített óhh és azt a szót használta hogy "Hülye Picsa"
Idéztem  a szavait . Vagy nem így volt?
-Jolvan de... (forgatta a szemét)

A tüzijáték alatt egyetlen szót se beszéltünk Mikey val  nem mintha rászorúltam volna a társaságára . Hiszen a többiekkel nagyon jól elvoltam. Olyan hajnali fél kettő lehetett mikor mindenki hazaindúlt.

-Lily!!!! Kiáltott utánam valaki. Kérdően fordúltam  hátra. Mikey sétàlt felèm zsebre tett kèzzel.
-Miaz? Kérdeztem mikor megàllt tőlem egy méterre

- Nem kezdhetnék újra?
-Mégis micsodàt? Vontam fel a szemöldököm
-  paraszt voltam és ezért... bocsánat.. hajtotta le a fejét.
-De jó végre rájöttél...  húzam halovány mosolyra a számat.
-A többieknek szimpatikus vagy.. kezdte
-Ennek örülök.. pirúltam el
-Ne...vigyelek.. haza? Kérdezte  pár másodperces kínos csönd után.

****
-hadd vezessek! Könyörögtem mikor odaértünk a motorjához. Amit újra megcsodáltam.
-Azt felejtsd el! Ràzta meg a fejét elég határozottan
-Kérleek! Rebegtettem a pilláimat háta belemegy.
- Mondom hogy nem! Ki akarod nyiratni magunkat vagy mi?
-Nem megyek gyorsan ígerem! Probálkoztam tovább.
-Biztos hogy nem! Ilyen ruhába meg annak örűlj hogy elviszek egyáltalán
-Miért?
-mert a a női kimonót nem motorozásra találták ki.   Ezt meg vedd föl! Adta oda bukósisakot.

Még egy ideig puffogtam de vegűl fölültem mögé és átkaroltam a derekát.
-Hol is laksz pontosan? Kérdezte
-Csak... mennj.. (mondtam) gondolom ebből levette hogy még nem akarok hazamenni.

Foly.köv.
________________________________