Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
*Múlt*
-hagyjatok! Sírtam el magam amikor harmadszorra rúgták szemembe a homokot. Ekkor talán öt éves lehettem. A szüleim folyton dolgoztak. Így a napjaimat egyedűl töltöttem és főleg a közeli jàtszótéren ütöttem el az időt. De az ottani gyerekek legjobb szórakozása az én piszkálásom volt. Álltalába kissebb bandàkba verődtek és úgy terrorizáltak. Nap mint nap.
-Neked vannak szüleid? Kérdezte az egyik fiú. -Igen..csak dolgoznak.. - akkor màr értem miért vagy mindíg ugyan abba a ruhába. Nevetett majd lerombolta a homokváramat amit az imént építettem. - Hé! Ti meg mit csináltok? Jött a hátunk mögűl egy vékonyka de határozott hang . - Haza lehet menni!! Mordúlt rá mindenkire majd letérdelt mellém. -Miért ülsz itt egyedűl? Kérdezte. -Én.. csak beakartam fejezni a homokvárat. Nèztem fel a fiúra könnyes szemekkel.
Ekkor találkoztam elöszőr Izana Kurokawa-val. Egy ideig kèrdően nèzett rám majd szó nélkűl megrakta az egyik vödröt homokkal és lefordította. - Ha a tornyok közelebb vannak egymáshoz stabilabb lesz. Kezdett magyaràzni. Én meg hatalmas mosollyal a számon hallgattam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Látod? Így.. -Ássunk neki árkot is. Tanácsoltam. -És tegyünk rá egy hidat. Tette fel az ujját.
A nap végére már álltunk a sárban.. mivel kitaláltuk hogy az árokba víz is kell. Mindenünk tisza kosz volt. De legalább lett egy igazi baràtom.
Másnap boldogan mentem ki a jàtszótérre. Előtte szedtem még pár levelet is mert az még hiányzott a vàr tetejéről, de amikor odaértem az arcom elsápadt és a könnyek összegyűltek a szemeimben. Némán néztem vègig ahogy Izana szétrombolja a várunkat amit tegnap építettünk.
-Izana miért....tettem felé egy lépést. De a hangom elcsuklott -Útban volt... és gondoltam...kezde de nem voltam hajnaló vègighallgatni ezért otthagytam
Az álltalános iskolás éveim jól indúltak. Egésszen addig amíg a termeink egymás mellé nem kerűltek. Izana B-s volt én pedig.. Az A osztályba jártam. És minnél nagyobbak lettünk a fiú annál dúrvábban viselkedett. Elizabeth Így Elizabath úgy.. és mindíg megtalált magának.. de egy nap.. valami megváltozott...
-Nézz már a lábad elé!!! mordúlt rám amikor kijött szertárból én meg indúltam befelé azthiszem kosàrlabdáért. -Te jöttél nekem! háborodtam fel. -Minek lábatlankodsz előttem? Forgatta a szemét. -Jó lenne ha egyszer az életben te is belátnád hogy hibàztál!!! Ordítottam rá de ekkor... tett felém pár lépést és mielőtt felpofoztam volna egy határozott mozdulattal magához rántott és megcsókólt.
Elkerekedett szemekkel néztem àt a válla fölött. Annyira hirtelen cselekedett hogy egy pillanatra még a szívem is megállt - Na most hibàztam... tolt el magàtol majd fogta magàt és hàtat fordított Ezután mèg percekig álltam a szertárba nagyokat pislogva. De egyszerűen kikapcsolt az agyam.
-Gyűlőllek!!! Kiáltottam utána. Amikor visszatérterm a valóságba. Hiszen Kisajátította magának az első csókomat. Mérgelődtem majd ujjaimat az ajkamhoz érintettem...de akkor miért volt ennyire jó? ________________________________ ~Izana szemszöge~
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Szerelem első látásra... ezt érézhettem hat évesen amikor elöszőr találkoztam Elizabeth Davis-el Igazság szerint fogalmam sem volt a szó valódi jelentéséről. De Mikeynak és Emmának soha sem meseltem róla. egyedűl Shinichiro tudott Eliről.
-Keltsd fel a figyelmét! Adta a fantasztikus ötletet.amit én a hat éves fejemmel félre értelmeztem és ezért egy életre meggyűlölt.
-Látjátok megoldottam! Tettem csipőre a kezem majd büszkén a szétrombolt homokvàrra léptem. -Izana...mièrt... nézett rám Eli a könnyes szemeivel. -Útban volt... és gondoltam..de mire befejeztem volna a mondatot a lány elszaladt.
A Középiskolában próbàltam közelebb kerűlni hozzá de ez esélytelen volt mert kerűlte a társaságomat. ________________________________ Írói megjegyzés: Izana ekkor hèt éves ________________________________ -Izana....miert vágsz ilyen savanyú képet? vonta fel Shinichiro a szemöldökét egyik nap amikor hazaértem. -Én ezt feladom.. dobtam le magam a kanapéra. - hm? -Elit.... egyszerűen... levegőnek nèz.. -Izana szerelmes... vinnyogott mögöttem az Akkor négy éves Emma.. -Hè.. Emm.. mennj föl jàtszani.. szólt rá Shinichiro mielőtt hozzá vàgok még egy párnát.
