Öt méter távolság!18+ (Tokyo Revengers f.f.)

✨Eli-Izana szál✨(2.rész)

~Izana szemszöge~

-Ha folyton  beszólsz neki, akkor azt annak fogja venni hogy utálod. Tedd egyértelművé
-Mármint?
-Csókóld meg
-Mi? Shinichiro..fúj...  fintorogtam.
-Akkor ne vàrj semmi változást. Vonta meg a vàllát. 
- jó de mègis hogyan?
-Ahogy azokban a nyálas filmekben szoktàk
szólalt meg mögöttünk egy vékonyka hang 
-Mikey!!!! Miért nem játszol Emmával? Mordúlt rá a báttyánk.
-Mert unalmas folyton babázni akar.
ült le mérgelődve a kanapéra.   

- Jó maradhatsz, de csak akkor ha nem szólsz közbe. Tettem fel az ujjamat.
-Te csókolóztál? Fordúltam újra Shinichiro felé.
-Persze! (húzta ki magàt büszkén).
-Izana szeretsz valakit?
-Mikey!! Azt mondtad csöndben leszel!!!! Szóltam rá ,de a szemeim már szikrákat szórtak.

-Hàt én soha nem leszek szerelmes felesleges időpocsékolás. Mondta egy kicsit sem zavartatva magàt
- Azt sem tudod mit jelent ez a szó!
- Mert te? Félsz a lányoktól ,de azért csókolózni akarsz.
Nevetett ki amitől ideges lettem és nekiugrottam.

Shinichironak nagy nehezen sikerűlt szétszednie minket. De csak pár másodpercre mert újra nekimentem.
-ó Eli.. Eli.. Eli... cukkolt tovább Mikey miközben vállát a földhöz szorítottam olyan erőssen  hogy esélye se legyen fölkelni onnan.

-Mindíg az ő nevét motyogod álmodban. Vigyorgott de már annyira ideges voltam hogy megfogtam egy párnát és az arcához nyomtam.

-Izana!!!!!! Üvtött rám Shinichiro de meg sem hallottam.
-Izana megfullad!!!! mivel erre se reagàltam fogta magàt és lerugott az akkor öt éves Mikey-ról aki  már allig kapott levegőt.
-MI A FENE ÜTÖTT BELÉD TE IDIÓTA?? Ordította az arcomba miközben felrángatott a földről.
-Idegesített.
- engem tudod ki idegesít? Te!!! Szóval ha nem szeded össze magad felejtsd el Elizabeth-et
Légy férfi!!! de ne úgy hogy a kissebbet bàntod!!!

*****

Másnap szerencsém volt. Mert bekellett mennem valamiért a szertárba ,és Eli ponnt akkor jött ki.
Ahogy meglàttam az egész testem leizzadt de
nem akartam hogy ez feltűnjön neki  így rögtönöztem

-Nèzz màr a lábad elé!  Szóltam rá
-Te jöttél nekem!! Háborodott fel.
-Minek lábatlankodsz előttem? Forgattam a szememet
-Jó lenne ha egyszer az életben te is belátnád hogy hibàztál!!! Ordított rám

Ekkor... tettem felé pár lépést és mielőtt felpofozott  volna  egy határozott mozdulattal magamhoz  rántottam és megcsókóltam.

-Na most hibàztam... toltam el
magamtól, majd fogtam magam és otthagytam.

-Gyűlöllek!! Kiálott utànam. De nem fordúltam vissza csak elégedett vigyorra húztam a számat.

****

Ezután évekig nem történt semmi közöttünk .
Aztán amikor  "felnőttünk" egy időre ketté válltak az útjaink. De mégis úgy hozta a sors hogy  végűl ugyan abban a városban kötöttünk ki .
A lány akkor még Gimnáziumba járt
én meg..
Shinichiro elvesztése után teljesen összetörtem. A szaros öcsém szaros baràtai akkor egy életre elvàgták nálam a fàt.  Ezért végleg leléptem otthonról. De A báttyám miatt  nem hagytam annyiba  a tanúlmányaimat ezért próbàltam minnél többszőr megjelenni az órákon

-Na látom Izana is megtalálta az iskolát!! Nevetett az egyik osztálytársam de válsz helyett csak vetettem felé egy szúros pillantást majd levàgtam magam a leghátsó padba .
-Szia..húzta mellém pàr percel később valaki a székét.
-Ha kell segítség a lemaradás pótlásához akkor  én...
- Húzz el! Csaptam rá az asztalra de amikor eljutott a tudatomig hogy kit ordítottam le már késő volt .

Eli elkerekedett szemekkel nézett ràm majd kiszaladt a teremből 
-Basszameg... szisszegtem a fogaim között. 
Eli!!! Várj!!! Álltam föl egy kis tétovázás utàn
-Eli!!!!  Ragadtam meg a karját a folyosón de kiszabította magàt a szorításomból
-Hagyj békén!!
-Neharagudj..oké?
-Ez már nem egy sima homokvár Izana!!! Kiáltotta könnyes szemmekkel. 
-Tessék?
-Belém rugsz aztán mintha mi sem történt volna próbálod helyrehozni!??  Borúlt ki
-Mondtam hogy sajnálom ...
-Dugd fel magadnak a sajnálatodat!!!  (Üvöltötte)
Ezután próbált elrohanni  de én gyorsabb voltam. 
Egy határozott muzdulattal nekinyomtam a falhoz jó méllyen belenèztem a szemeibe és csak ennyit mondtam.
- Túl hangos vagy Elizabeth...suttogtam a fülébe. 
-Gyűlöllek!!
-Miért is?
-Kisajátítottad magadnak  az első csókomat és...
kezdte de nem hagytam hogy befejezze a mondatot mert számat mohón az ajkaira tapasztottam. 

A mozdulatomat viszonozta és csak percekkel később  szakadtunk el egymástól levegőért kapkodva.
-A  második csókod is az enyém lett (kacsintottam rá)
-Honnan tudod hogy te voltál a második is? Tette mérgesen keresztbe a kezét
- Csak tudom.
Vontam meg a vállam majd mutatóujjammal gyengéden  felbillentettem az állàt és újra megcsókóltam.

Folyt.köv.