Draco x Leese Lovegood

2.FEJEZET

Leese Lovegood: 2. Fejezet

Mcgalagony professzor után beléptünk a hallba hatalmas belmagasság, lebegő gyertyák, négy hosszú asztal (a házaknak külön-külön), egy asztal a tanároknak és középen a teszleg süveg ami beoszt minket a házunkba. Nem is gondolkodtál mi akarsz lenni. Csak ne hollóhát. Anyukád mindig azt mondta hogy Griffendéles leszel, ahogy a nagy emberek. A hugrabugról azt mondta ha oda kerülsz, a házban te leszel a legjobb. A mardekáros emberekről mindig azt mondta az édesanyád hogy a sötét, gonosz lelkűek járnak, akik csak egy esélyre vagy egy megváltásra várnak.

- Nos akinek most mondom a nevét, idefárad és a süveg beosztja őket – mondta Mcgalagony. Felsorakoztatok és csendben vártátok a történéseket.

- Ginny Weasley! – olvasta fel a professzorasszony. Rádnézett félve, mire te kissé esetlenül, de megveregetted a vállát.

- Nos, egy újabb Weasley – mondta a süveg – mennyi van még belőletek? – kicsi nevetés hallatszott – Griffendél!! – hatalmas tapsvihar a Griffendélesektől. Elhallatszott mindenki, mire te jöttél.

- És nem utolsó sorban Leese Lovegood – hívattak. Luna feszülten figyelt, majd amikor a többi ember meghallotta hogy te is Lovegood vagy súgdolóztak. (Te nem hallottad), olyanokat hogy mennyire szép, meg hogy nem is bolond, ahogy a családja, meg ilyeneket.

- Kedves Leese – szólított Mcgalagony merthogy kicsit leblokkoltál, egy kisebb tapsot kaptál.

- Nos, Miss Lovegood – ízlelgette a szavakat a süveg ami némiképp irritált. – A családban mindenki Hollóhát, ezért... - de te elkezdtél suttogni.

- Csak ne hollóhát, csak ne hollóhát...

- És miért ne? Ó, családi bonyodalmak, pedig kivételesen okos és kreatív vagy. Nos akkor most mi legyen? Nehéz kérdés, a Hugrabug nem neked való – kisebb csalódás hallatszott a Hugrabugtól. – Mardekár vagy Griffendél... - ránéztél a két ház diákjaira, ott ült az egyiknél Ginny meg Potterék, a másiknál mindenki idegen kivéve Malfoy. Neked igazából mindegy volt. – Nem sok bátorság van benned... - ekkor elborult az agyad.

- Már hogyne lenne – mondtad makacsan, mire mindenki elnevette magát.

- Mardekár!! – mondta szinte egyből a süveg. Szóval ez egy teszt volt hogy, hogyan reagálsz rá. A mardekárosokból kiszúrtad, ahogy Malfoy (nem tudod a keresztnevét) elismerően feláll, elmosolyodik és tapsol, majd a többiek követik a példáját. Visszamosolyogtál rá és elindultál az asztal felé.

- Most pedig a lakoma – tárta szét a karját Dumbledore és az étel megjelent a tányérokba. Te leültél egy mardekáros újonc mellé.

- Pansy? Mi Malfoy neve? – kérdezted kicsit zavartan, azért illet volna tudni.

- Draco, Draco Lucius Malfoy – sóhajtotta és ábrándozva felé nézett.

- Huhú, valaki szerelmes – tettetted a lelkesedést, majd forgattad a szemed.

- Nem is – mondta elvörösödve.

- Ne hazudj – mondtad unottan. Majd elkezdted énekelni hogy Draco és Pansy ülnek egy fán...

- Ajj shh, Leee!! Ez titok.

- Ha így bámulod nem lesz az sokáig – ettél egy falatot unottan.

- Gonosz vagy – vágta be a durcát.

- Ezért vagyok Mardekáros – mondtad büszkén.

- Barátok? – nyújtotta a kezét.

- Ja – ráztál vele kezet.